Õsi keresztény borászat Egyiptomban

Az eddigi ásatások során két „taposókád” került elõ a a Sínai-hegy közelében, a VI. században alapított Szent Katalin kolostor térségében. A négyszögletes, mészkõfalú medencék egy-egy oldala eléri az 1,2 métert, s a taposókádakba egy-egy nagy keresztet véstek. A feltételezések szerint a szerzetesek lábukkal taposták a szõlõt, az így képzõdött must pedig egy nyíláson keresztül az alsó medencébe csorgott le – olvasható a National Geographic honlapján.

A leletek közé amforák, szõlõmagok, valamint aranypénzek tartoznak. Utóbbiakat a 364 és 378 között uralkodó Valens császár idején verették, feltehetõen ebben az idõszakban létesítették a borászatot is

Tarek El-Naggar, az Egyiptomi Legfelsõbb Régészeti Tanács dél-sínai részlegének igazgatója szerint az aranypénzek Antiókiából származnak. (A hellenisztikus világ egyik jelentõs városa a mai Törökország és Szíria határvidékén, a mostani Antakya helyén állt csaknem 1500 éven át). Hasonló pénzérmék kerültek elõ Libanonban és Szíriában – azokban a térségekben, ahonnan az ókori Egyiptomban termesztett szõlõfajták eredetileg származtak.

Az egyiptomi régész szerint a bort amforákban tárolták, s esetleg a külföldi keresztény közösségeket látták el vele. Ugyanis a borászat a Sínai-hegy, azaz annak a helynek a közelében üzemelt, ahol a Biblia szerint Mózes átvette a tízparancsolatot. Ily módon a bor szentnek számított, s vallási szertartásokon használták.

Forrás:
HírExtra
http://www.hirextra.hu