Óriási konfliktusok az állam tokaji borászatában
Február óta ború lengi be a Tokaj Kereskedõház tolcsvai irodáit, és a borvidéken sem optimista a hangulat – sok a kérdés az alakuló, új tokaji stratégia körül. Az állami borkombinátnál még a tél végén 25 százalékos csoportos létszámleépítést hirdetett meg az új menedzsment, elõbb hetven ember elbocsátását tervezte, végül 39 lett belõle.
Javarészt kétkezi munkások és ügyintézõk mentek, és három vezetõt is elküldtek az üzemi tanács által vitatott intézkedés keretében. A hegyaljai termelõk között sem teljes a nyugalom. Az foglalkoztatja õket, hogy meg tudnak-e felelni a tavaly meghirdetett magas minõséget elõíró új felvásárlási feltételeknek. A kereskedõház válasza tömör: biztosítják a szakmai támogatást azoknak a termelõknek, akik javítani szeretnének a minõségen.
Eleven probléma ugyanakkor Tokajban az ültetvények rossz állapota. A készülõ felmérésbõl kiderül, hogy az 5050 hektárnyi teljes borvidéki termõterület mekkora része alkalmas arra, hogy hosszú távon és kiszámítható minõségben termeljenek szõlõt. Biztosra vehetõ, hogy lesz olyan hely, ahol kiderül, teljes újratelepítésre van szükség, s lesz, ahol más, komoly beavatkozást igényel a szõlõ. Sok gazda nem mer belevágni ebbe, félve, hogy a munkák miatt néhány évig nem lesz jövedelme a szõlõbõl. Tombor András felügyelõbizottsági elnök szerint segítenek majd a termelõknek, ám a hogyanról még nem tudott nyilatkozni.
Idén elõször már csak új feltételek szerint veszi a szõlõt a kereskedõház, tavaly év végéig 920 hektárnyi területre volt szerzõdésük. Ehhez jön hozzá az ötven hektár saját terület. A jelenleg bejelentkezett termelõk 1100 hektáron termelnek, ami komoly elõrelépés. Megdöbbentõ, de igaz: ugyanakkora terület nincs mûvelés alatt Hegyalján, mint amennyi igen. Sokak szerint a borvidék gazdasági talpra állásához épp ezért intenzív telepítésre lenne szükség, hiszen év végén befagynak a telepítési jogok. Mások szerint nincs szükség a termõterületek drasztikus növelésére. Az ellentét ez ügyben nagy, az idõ pedig fogy.
– Érthetetlen és áttekinthetetlen a borkínálat, a Tokaj Borbíráló Bizottság alapos reformra szorul, mert az átmenõ borok között túl nagy mennyiség az, amit nem lenne szabad tokajiként piacra dobni – sommázza parázs vitát kiváltó módon a helyzetet a Tokaj Fejlesztési Tanács elnöke. Tombor Andrásról egyébként sokak mondják, hogy mint az ügyvezetõ felügyelõbizottság elsõ embere, a Kereskedõház valódi irányítója.
A cégnél 2014 végéig 2,2 milliárd forintot ruháztak be, ebbõl épült meg az új tartálycsarnok elsõ üteme. A tolcsvai telephely teljes megújítása és a szegi látogatóközpont kivitelezése további 17 milliárdot igényel. Idén mintegy kilencmilliárdból fejlesztenek, ebbõl kijön egy új, tízmilliós kapacitású palackozó is. A projektek eredménye egy teljesen új technológiával mûködõ borászati központ Tolcsván, és egy turisztikai látványosságként is mûködõ borraktár Szegiben. A borvidéknek megígért 100 milliárdos fejlesztési pénzbõl további 17 milliárd kormányzati egyeztetési fázisban van. Ezt infrastrukturális beruházásokra, a sokak által szorgalmazott dûlõúthálózat fejlesztésére, valamint az oktatási struktúra kialakítására használnák fel.
Alaposan átszabják a marketing- és kereskedelmi startégiát is, a prémium kategóriás aszú esetében pedig a luxus felé nyitnak. – A nagy tömegû bor eladására szolgáló eddigi kereskedelmi csatornák a jövõben nem mûködnek majd, mert nem lehet árat emelni olyan mértékben, amely mellett megérné a szõlõtermesztés Hegyalján – indokol Tombor Andárs,Hozzátéve: a jobbminõségû aszúk jelenlegi húszdolláros árszintje mellett lehetetlen nyereségesen gazdálkodni, és amíg ez így van, Hegyalja csak erodálódik.
Éppen ezért a Claessens International nemzetközi tanácsadó cég koordinálásával tíz országban 62 ezer ember megkérdezésével végeztek piackutatást, hogy képet kapjanak az édes és a száraz borok piacáról. – Hiába minden reform, ha elõfeltevéseink rosszak, vagy ami még rosszabb, nincsenek. Ha így lenne, akkor húsz évre elõre mindent elszúrtunk – mondja Tombor.
Bizonytalan a Hétszõlõ sorsa
Továbbra is bizonytalan Tokaj egyik legszebb, magánkézben lévõ borászatának, a Hétszõlõnek a sorsa. A francia tulajdonban lévõ birtok jövõje azért vált kérdésessé, mert az új földtörvény nem ismeri a földhasználati jogot, amely alapján a Hétszõlõ eddig mûködött. A cégnek tavaly év végén lejárt a földhasználati joga a Tokaj Kereskedõház területére, és a céggel nem sikerült megegyezni a folytatásról. A föld visszaadása sem tisztázná a helyzetet, mert a birtokon lévõ szõlõk és a technológia a Hétszõlõ tulajdonát képezik. Úgy tudjuk szándék van a megállapodásra, de az álláspontok még nincsenek közel egymáshoz.
Forrás:
NOL.hu
http://nol.hu