Orbán-napi borünnep Csongrádon

A borünnephez kapcsolódó szakmai délelõttön elõadások hangzanak el a Szent Orbánhoz kapcsolódó népszokásokról, a filatélia a szõlõ- és bor-reklámozásban betöltött szerepérõl, a szõlõtermelõk pedig a borvidékre javasolt télálló fajtákkal ismerkedhetnek meg.

A szakmai elõadások után bélyegkiállítás nyílik, ahol az alkalomra megjelent emléklap, valamint a Csongrádi Borvidéket népszerûsítõ postabélyeg – akár elsõ napi bélyegzéssel is – vásárolható. A szõlõhegyen, a Szent Orbán-szobornál délután kezdõdik a búcsú, majd este a jófajta csongrádi borok kóstolója. A Csongrád megyei borverseny – melyre több mint kilencven termelõ nevezett – eredményhirdetését este fél hétkor rendezik.

A Csongrádi Borvidék méltán nevezhetõ történelminek, hisz a helyi szõlõ és bortermelésre vonatkozó elsõ írásos adatok 1075-bõl, I. Géza király idejébõl származnak – mondta el az MTI-nek Gulyás Ferenc hegyközségi elnök. A régió az évszázadok során komoly hírnevet szerzet, de a rendszerváltást követõen presztízse visszacsúszott az alföldi borok szintjére. Szerencsére az elmúlt években a helyzet némileg javult, ma már számos bor minõsége megközelíti a soproni és a Balaton környéki nedûk szintjét, s a vörösborok közül jelentõs mennyiség a külpiacokon talál vevõre.

A borvidéken két és félezer család foglalkozik szõlõtermeléssel, hat nagyobb és közel ötven kisebb borászat mûködik. A termelõk nehezen tudnak megélni, mivel a fehérborok literjét 40-50 forint közötti áron vásárolják fel, ami 20-30 forintos szõlõárat jelent, ez az önköltség kétharmadát fedezi csupán – közölte a hegyközségi elnök. Véleménye szerint a megoldást, és a korábbi piaci pozíciók visszaszerzését csak a minõség javításával és jó borok készítésével lehet elérni.

Forrás:
Híradó.hu
http://www.hirado.hu