Olasz vörösbor porosodik a pincékben

A korai szõlõket már mindenütt szedik az országban. A borvidékeken a hegybírók már összegezték a szüret elõtti legutolsó termésbecsléseket. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Bizottságának fõtitkára szerint a tavalyinál ötödével több, 3-3,5 millió hektoliteres lehet a termés, de ezt még csökkentheti a lisztharmat. Az idei idõjárás ugyanis kedvezett e gombabetegség terjedésének. Ez a mennyiség éppen csak elegendõ, hiszen itthon egy évben hárommillió hektót megiszunk, és nagyjából 700 ezret exportálunk. Az eddigi tapasztalatok szerint a napfényes meleg jót tesz a fürtöknek, hiszen viszonylag magas cukortartalommal kerülnek a présekbe. A szõlõsgazdák mégsem örülhetnek, a tavalyinál ugyanis 10-15 százalékkal kevesebbet fizetnek a felvásárlók még az illatos szõlõkért is, holott e fajtáknak mindig magasabb az ára. Ahogy a fõtitkár fogalmazott: a késõbb sorra kerülõ kék szõlõknél még nagyobb lehet a visszalépés, ezért azt sem tartotta kizártnak, hogy lesznek olyan fajták és olyan borvidékek, amelyeknél a gazdák ráfordításaikat sem kapják meg.

Az árakat alacsonyan tartja, hogy több jelentõs feldolgozó nagyobb mennyiségû olcsó olasz borral töltötte fel a pincéit, ezért részben képesek függetleníteni magukat a hazai szõlõsgazdáktól. Nem jó elõjel az sem, hogy a legnagyobb mátrai felvásárló, a nagyrédei Szõlõskert Zrt. felszámolás alá került, s hogy már második éve akadozik az átvétel az Integrált Borgazdasági Zrt. (korábbi nevén Egervin) szõlõfelvásárlójánál, az Egri Szõlõ-Bor Szövetkezetnél. Horváth Csaba szerint ez a két borvidéken mintegy 10-10 ezer tonna szõlõ, azaz 100-100 ezer hektoliter bor sorsát kérdõjelezi meg. Nagy valószínûséggel a borvidéken kívül kell rájuk vevõt találni. A fõtitkár úgy véli, az itteni gazdák csak nyomott áron tudják eladni munkájuk gyümölcsét, hiszen a szabályok szerint, ha a borvidéken minõségi kategóriába tartozó szõlõt a borvidéken túlra szállítják, akkor legfeljebb táj-, de inkább csak asztali bor lehet belõle.

Az egriek bíznak abban, hogy a nagy szüret megkezdéséig rendezõdik a felvásárlás ügye. Ha a borvidéken belül dolgozzák fel a szõlõt és borként szállítják, akkor – szõlõre visszaszámolva – magasabb áron is értékesíthetõ – mondta Varga Sándor, a napokban nyugdíjba vonult egri hegyközségi titkár. A hegyközségnek semmilyen információja nincs az Egri Szõlõ-Bor Szövetkezet szándékairól, csak arról értesültek, hogy a cég rendezni próbálja a tavalyról elmaradt 300 milliós szõlõtartozását, és talán az idén is vásárolnak szõlõt.

Krizsai József, a szövetkezet elnöke beszámolt arról, hogy lassan befejezõdnek a hitelezõ bankkal folytatott tárgyalások, és a pénzintézet felszabadítja az adósság fejében lefoglalt borkészletet. Ekkor a szövetkezet élhet a visszavásárlási jogával, és kiegyenlíti a gazdákkal szembeni mintegy 300 milliós tartozását. Krizsai József azt azonban kizártnak tartotta, hogy az idén szõlõt vásároljanak, holott eddig évente 8-10 ezer tonna szõlõre voltak vevõk.

Nagyrédén szerencsésebbek a gazdák, mert a felszámolás alatt álló Szõlõskert felszámolója nemcsak bejelentette, hogy az idén nyolcezer tonna szõlõt fognak felvásárolni, hanem már meg is kezdték az Irsai Olivér szõlõ fogadását. Hordós Attila, a Mátra Borvidéki Tanács titkára információi szerint a nagyrédei feldolgozó meg is egyezett a gazdákkal a gyorsított fizetés feltételeirõl.

Forrás:
Népszabadság Online
http://www.nol.hu