Nyolccal szoroz a borász

December 15-ig kell befizetniük a borászoknak elõször a bor forgalombahozatali járulékát. Nemes Richárd, a befolyt összeg egy részének kezelésére egy évvel ezelõtt megalakult Bormarketing Kht. igazgatója elmondta, az augusztus 1 és a november 30 közötti idõszakban értékesített borok litere után nyolc forint járulékot kell fizetni. Ideális esetben éves szinten 2,4 milliárd forint bevételre számítanak. Az igazgató hozzátette, reményei szerint kifogástalan lesz a befizetési morál, mert aki a forgalombahozatali járulékot nem fizeti meg, az szankciókra számíthat.

Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a fõtitkára szerint minden értékesített liter bor után fizetni kell a nyolc forintot. Mindezt azért hangsúlyozta, mert több borász is úgy értelmezte a törvényt, hogy amit a pincénél fogyasztanak el, az járulékmentes. A törvény leírja, csak az után a bor után nem kell forgalombahozatali járulékot fizetni, amit külföldre értékesítettek, vagy az adóraktárak egymás között forgalmazzák. Horváth Csaba megerõsítette, a borászok kénytelenek lesznek pontosan fizetni, mert a szankciók között szerepel, aki nem fizet, az nem kaphat az Országos Borminõsítõ Intézettõl (OBI) forgalombahozatali engedélyt.

A járulékból befolyt összegrõl úgy rendelkezik a törvény, hogy annak hatvan százalékát marketingre, a maradék negyvenet pedig minõségi ellenõrzésre költik majd. A hatvan százalék felhasználásáról társadalmi egyeztetés folyik. Nemes Richárd elmondta, van olyan elképzelés, hogy a felét a borvidékekre arányosan visszaosztják, és ott, helyben egy bizottság dönt arról, hogy mire költik a pénzt.

Horváth Csaba fõtitkár szerint a 40 százalékból az ellenõrzést lehet majd szigorítani, ami nem is annyira a hazai borászokra irányul, hanem a külföldrõl behozott borokat vizsgálnák, hogy a forgalmazóik valóban betartják-e a rájuk vonatkozó elõírásokat.

Bízik-e abban, hogy eléri a célját a forgalombahozatali járulék?

Sárosdi Ferenc szekszárdi borász:

– Nem bízom benne. Két év kihagyással eddig is fizettünk adót, melynek a mértéke hasonló volt. Attól tartok, hogy egy gittegylet alakul, és ott döntenek majd mások feje felett. Az általunk befizetett pénznek pedig nem látjuk a hasznát. Több mint százezer liter bort értékesítünk, nem bonyolult kiszámolni mekkora összeget fizetünk be évente. Ha ezt a több mint nyolcszázezer forintot olyan célra fordítják, melybõl haszna lesz a borvidéknek, akkor majd megváltoztatom a véleményemet. Igenis számon fogjuk kérni, mire költik el a pénzünket.

Takler András szekszárdi borász:

– Ha nem állunk pozitívan, bizakodóan ehhez a kérdéshez, akkor nem tudunk elõrelépni. Olyan szakembereket kell találni, akik nem csak a borokhoz értenek, hanem a marketinghez is. Belõlük kell kialakítani a csapatot, amely kezébe veszi ezt a nemes feladatot. Természetesen sok vitára számítok, például a központi alapból való visszaosztásnál. Bátaszék nagyobb borvidék, így több pénz járna neki, viszont a szekszárdi neves borászok nagyobb hírnevet hoznak a közös borvidéknek. Meg kell találnunk az ésszerû kompromisszumot a siker érdekében.

Forrás:
TEOL.hu
http://www.teol.hu