Nyilvánosságra hozzák a vétkesek neveit
Évente 12 ezer bort vizsgálnak meg, ezeknek a nagy része megfelel a minõsítéseken. A forgalomba hozatali engedélyt a vizsgálatra beküldött borok 8,7 százaléka nem kapja meg – mondta az InfoRádiónak Szalka Péter, a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Borminõsítési Igazgatóságának vezetõje. Ez az adat a forgalomba hozatal elõtti kötelezõ minõsítésre vonatkozik.
A Magyarországon forgalmazott belföldi, valamint az importból származó külföldi borok ellenõrzése is az igazgatóság hatáskörébe tartozik. Szúrópróbaszerûen, illetve célirányosan 2330 mintát vizsgált meg az intézet – tette hozzá Szalka Péter.
Kockázatelemzés alapján a legveszélyeztetettebb területeket ellenõrzik, ezeknél a vizsgálatoknál a kifogásolható borok aránya tehát magas, mintegy 41 százalék. Kiskõrös és Izsák térségében tapasztalható a legtöbb probléma, a hatóság által bezáratott üzemek többsége is ebben a térségben található – tájékoztatott az igazgató.
A megbüntetett cégek neveit nyilvánosságra hozzák két országos napilapban, és a helyi sajtóban. Ezek a vizsgálatok idén is folytatódnak: bizonyos borvidékeken célirányosan ellenõriz a hivatal, és szúrópróbaszerûen sorra kerülnek egyes nagykereskedelmi raktárak és üzlethálózatok is.
Mint Szalka Péter elmondta, idén is mintegy 2400 bor ellenõrzését tervezik. Célzott ellenõrzésekre is sor kerül majd, 8-10 esetben. Ebbõl a szempontból kiemelt hely a Balaton környéke, az egri Szépasszony-völgy, Sopron és az Alföld bizonyos részei.
Azokon a borvidékeken is terveznek célellenõrzéseket, ahol korábban kevesebbszer fordultak meg.
Borozni csak pontosan szépen… – kik vannak a feketelistán?
Korábban, amikor a forgalomba helyezés utáni ellenõrzés nem volt ennyire intenzív, a szabálykövetõ borászatok sürgették az intenzívebb kontrollt, hogy a hatóság szûrje ki a tilosban járó, vagy ügyeskedõ cégeket. Az egyik leggyakoribb probléma az eredetvédett borok nevével történõ visszaélés. Néhányan például azzal próbálkoznak, hogy gyatra minõségû, nem is az egri borvidékrõl származó borokat hoznak forgalomba egri bikavér néven. Más, hasonlóan népszerû régiók is veszélyeztetettek ebbõl a szempontból. Elõfordulhatnak például „balatoni”, „tokaji”, vagy más néven forgalmazott borok, amelyek palackjai nem olyan terméket tartalmaznak, amelyekre eredetileg forgalmazási engedélyt kapott a palackozó. Leginkább ilyen esetekben kerül sor a cikkben említett cégbezárásokra. A tisztességes borászatok nem szívesen kommentálják az ilyen eseteket, mert bár örülnek annak, hogy a szabályszegõket megbüntetik, azt viszont aggasztónak tartják, ha a közvélemény sok ilyen esetrõl hall. A borkedvelõk népes táborának helyükön kell kezelni az ilyen eseteket: ezek ugyanis a piac tisztulását eredményezik.
Forrás:
inforadio.hu
http://www.inforadio.hu