Nyereséggel zárta az évet a Szõlõfürt – a tagság ismét bizalmat szavazott az eddigi vezetõknek

Több mint háromszáz tag részvételével tartották meg pénteken, a keceli sportcsarnokban a Szõlõfürt szövetkezet tisztújító közgyûlését. Flaisz Ferenc elnök, beszámolójában részletes tájékoztatást adott az egyes ágazatok helyzetérõl és felvázolta a szövetkezet további lehetõségeit. Az elnök elmondta, hogy tavaly márciusban befejezõdött a kívülálló és nyugdíjas üzletrész tulajdonok állami felvásárlása. Alapos megfontolás után döntöttek az elõvásárlási jogról való lemondásról, miután az eladásra felkínált üzletrészek megvételére csak a tagi kölcsönök felhasználásával kerülhetett volna sor. Az igazgatóság azonban nem akarta kockáztatni a tagok pénzét és a szövetkezet gazdálkodásához szükséges forgótõkét. Flaisz Ferenc reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a kidolgozás alatt álló konstrukcióval a jelenlegi kormány lehetõvé teszi az üzletrészek méltányos és kedvezményes visszavásárlását a szövetkezetek számára. – Beláthatatlan következményekkel járna, ha a tulajdonunk valamilyen idegen befektetõ kezébe kerülne, – szögezte le az elnök. Az elmúlt évben rendezték a tagsági viszonyokat is. A részjegy összegének megemelésével és nyilatkozatok aláírásával 1016 fõre csökkent a taglétszám, de jelenleg még sokan kérik felvételüket a szövetkezetbe.

A tavalyi évet gazdálkodási szempontból nehéz esztendõnek minõsítette az elnöki beszámoló. A szõlõket és gyümölcsösöket ért fagykár miatt kevesebb termést takarítottak be a tagok, mint a korábbi években. A szövetkezet 2001-ben 57 ezer mázsa szõlõt vásárolt fel, míg az elmúlt évben alig több mint 13 ezer mázsát. A tavalyelõtti borkészlet jelentõs részét kényszerértékesítéssel, alacsony áron tudták eladni, ezért az ágazatnak komoly veszteséget kellett elkönyvelnie. Ebben az évben viszont a kevesebb, de kiváló minõségû borral nem tudják a vevõk igényeit kielégíteni, ami piacvesztéssel járhat.

Az aszály ellenére jó évet zárt a szántóföldi növénytermesztés, de ugyanakkor jelentõsen megnõttek a termelés költségei. A szövetkezet raktáraiban 132 ezer mázsa terményt tároltak és kezeltek, a takarmánykeverõ üzemben 76 ezer mázsa takarmánytápot állítottak elõ. Ez lehetõvé tette, hogy a tagság által felkínált összes szemesterményt felvásárolják és az üzem kiemelkedõ nyereséget produkáljon.

A korábban sikeres integrált állattenyésztés eredményeit nem tudták megismételni, sõt a csirkenevelés jövedelmezõsége teljesen megszûnt. A piacra nevelt kacsák száma növekedett valamennyivel, a libáké viszont csökkent. A tagi felvásárlások értéke a szõlõtermés és az állattartás csökkenése miatt az elõzõ évinek alig 54 százalékát érte el. A gépi szolgáltatásokat a tagság részére önköltségi áron, kívülállók részére minimális haszonkulccsal végezte a szövetkezet. Az almások kivételével kedvezõen alakultak a tagi ültetvények, különösen a szõlõ mûvelési költségei. A kiegyensúlyozott pénzgazdálkodásnak köszönhetõen, az elmúlt évben és a korábbi idõszakban is nyereséggel zárt a szövetkezet. A 2002. évi eredmény meghaladja a 21 millió forintot, annak ellenére, hogy jelentõs beruházásokra, fejlesztésekre is sor került. A következõ tervidõszakra közel 70 millió forintos beruházást irányzott elõ a szövetkezet, amelybõl 43 millió a saját erõ, a többi pénzt állami támogatásból teremtik elõ.

Az elnök tájékoztatta a jelenlévõket a jelentõs támogatást élvezõ termelõi csoport megalakításának lehetõségeirõl is. Ennek létrehozása a szõlõ-és borágazatban látszik célszerûnek.

Az eredményekkel és a tervekkel a közgyûlés résztvevõi valószínûleg egyetértettek, mert nem alakult ki vita a beszámolót követõen. Az öt éve hivatalban lévõ vezetõséggel szembeni bizalom is töretlennek látszik, mivel újra Flaisz Ferencet választották meg elnöknek, Benedeczki Józsefet elnökhelyettesnek, Vén Zoltánt a felügyelõ bizottság elnökének. A tizenöt fõs igazgatóságba négy, a hétfõs felügyelõ bizottságba pedig három új tagot választott a közgyûlés.

Forrás:
Petõfi Népe
http://www.petofinepe.hu