Nyári nyitó fesztivál ágyaspálinkával – Újszilvás: az ágyaspálinka fõvárosa
A Pest megyei településen a helyi Bolyhos Pálinkafõzde immár harmadik alkalommal rendezi meg az ágyaspálinkák ünnepét. Május 23-án országos pálinkakonferenciát szerveznek, másnap, május 24-én szombaton a III. Ágyaspálinka Fesztiválon pedig a szervezõk számításai szerint a pálinka szerelmesei közül ötezren adnak egymásnak randevút.
A Bolyhos család évtizedes tapasztalata és régi családi receptek alapján jött létre a Bolyhos ágyas pálinka: étkezési minõségû, érett, egészséges, magas cukortartalmú és aromájú gyümölcsbõl az országban egyedülálló technológiai eljárással készül. Az általuk szabadalmaztatott aszalt gyümölcságyon érlelt, tiszta aromájú, kellemes ízû pálinkát hat hónapig tartályokban és fahordókban érlelik. Az érlelést követõen, a palackozás során, a pálinka fajtájával megegyezõ, saját készítésû aszalt gyümölcsöt tesznek az üvegekbe, majd erre töltik a pálinkát. Ezt követõen további 5-6 hónapig érlelik. Ezeket a pálinkákat kóstolhatják meg az érdeklõdõk, remek programokkal kísérve.
A fesztivál már reggel 8 órakor elkezdõdik a fõzõversennyel, ötven bográcsban készülnek majd a kiváló ételek. A zsûri elnöke Miskei Csaba mesterszakács lesz. A nap folyamán fellép a népdalénekes Szebeni Szilvia, többek között a helyi Rozmaring nyugdíjasklub énekkara és az Abonyi Fúvószenekar és Mazsorett csoport szórakoztatja a közönséget. Színpompás látványosságnak ígérkezik a Magyar Pálinka Lovagrend felvonulása. Este koncertet ad az Ösztön együttes és a Blues Transit.
A fesztivál védnöke a Magyar Pálinka Lovagrend, a házigazda-mûsorvezetõ pedig Jónás József a Budapest belvárosában található Mesterpálinkák kereskedés tulajdonosa és a Mesterpálinkák, pálinkamesterek címû könyv szerzõje
ÚJSZILVÁSI ORSZÁGOS PÁLINKA KONFERENCIA és PÁLINKAFÕZÕK ORSZÁGOS TALÁLKOZÓJA
2008. MÁJUS 23. (péntek)
Helyszín : Újszilvás, Faluháza nagyterme (2768 Újszilvás, Szent I. u. 4.)
PROGRAM
9:30 – 10:30 Regisztráció
10:30 – 10:35 Megnyitó: Bolyhos László
10:35 – 11:00 A Magyar Pálinka Lovagrend bevonulása
11:00 – 11:20 Nyitó elõadás: A Pálinka törvény jelentõsége
elõadó: Piros László, MPLE nagymestere
11:20 – 11:40 Nemzeti Pálinka Stratégia fõ kérdéseirõl
elõadó: Barabás Attila, MPLE kincstárnoka
11:40 – 12:00 A középtávú pálinka marketing stratégia
elõadó: Pál József, FVM AMC igazgató
12:00 – 12:20 Az érzékszervi pálinka minõsítés reformja
elõadó: Békési Zoltán, MPLE fõpohárnoka
12:20 – 12:40 Hozzászólások
12:40 – 13:30 Ebédszünet
13:30 – 13:45 A megkülönböztetõ színû pálinka zárjegy bevezetésének elõkészítése
elõadó: Sípos Jenõ, VPOP szóvivõje
13:45 – 14:15 A pálinka elõállítás integrált fejlesztésének támogatása
elõadó: Forgács Barnabás, szakállamtitkár FVM
14:15 – 14:30 Hozzászólások
14:30 – 14:40 Zárógondolatok
Forgács Barnabás – Piros László
14:40 – 15:30 Üzemlátogatás, termék kóstolás a 2008. évi díjnyertes újszilvási pálinkákból
A pálinka fogyasztása
Más a kapcsolata a pálinkával annak, aki már ismeri ezt a páratlan italt, és más azé, aki még nem. Az viszont mindenkire érvényes: a pálinka fajtáinak, illetve alkotóelemeinek ismerete nem haszontalan a kóstoló számára sem. A kulturált fogyasztás részévé kell válnia az illatok azonosításának, az ízek megkülönböztetésének, a hibák kiszûrésének.
A szép pálinkákban gyümölcsfajtáktól függõ aromákat ismerhetünk fel. Gyümölcsaromák: azon friss és érett gyümölcsre jellemzõk, amibõl a pálinka készült, citrusoké is, mint a banán, a kivi, a citrom, a narancs. Virágaromák: jácint, szegfû, rózsa, akác, vagy ibolya. Fûszeraromák: bors, vanília, fahéj — ezek inkább az érlelt párlatokban vannak jelen, csakúgy, mint a mogyoró, a mandula. Füstös aromák: kávé, dohány, pirított kenyér, pirított mandula.
A pálinkahiba jele a zöld növény, pl. a széna vagy a hagyma érzékelése. Erjesztési vagy lepárlási hiba, ha élesztõs, káposztás, ecetes vagy sajtra emlékeztetõ illattal találkozunk. Az oldószerillat cefrézési, erjesztési, vagy fõzési hiba. A fenyõfa- a kátrány- vagy a petróleumszag cefrehibára, a kelleténél hosszabb érlelésre, a nem jól kezelt hordóra utal. Az erõsen égett íz és illat is hordókészítési- vagy kezelési hibát jelez.
A kulturált pálinkafogyasztás legfõbb szabálya: a pálinkát szobahõmérsékleten, 18-22 Celsius fokon illik fogyasztani. Amikor a pálinkát lehûtik, vagy a poharat a mélyhûtõbõl veszik elõ, mérhetetlen kárt okoznak a pálinkának és a fogyasztónak. Ilyenkor ugyanis az ital elveszíti azt az élvezeti értékét, amiért fogyasztjuk: az illatát, a gyümölcsösségét. Az aromaalkotók „bezárkóznak”, az alkoholérzet felerõsödik, az etil-alkohol neutrális jellege dominál, elnyomva a pálinka páratlan értékeit. Ne hallgassanak azokra, akik esküsznek a hûtött pálinkára!
A pálinka akkor kellemes, ha nem iszunk többet 4 centiliternél. Nem a mennyisége a lényeg ugyanis, hanem a minõség és az az életérzés, ami körülveszi. A pálinka: élményt ad, akár baráti beszélgetés közben fogyasztjuk, akár ünnepi vacsora elõtt vagy után, hiszen a gasztronómiai élvezetek kiteljesítõje is.
Fogyasztásánál a második alapszabály: megfelelõ formájú pohárba kell tölteni. Akármibõl nem lehet inni! Az a jó pohár, amelyik alul kellõen öblös, majd felül összeszûkül. Azért kell ilyennek lennie, mert az öblös részben a nagy felületû párlat illatanyagait összeszûkítve az orr irányába vezeti. A borral ellentétben a pohárban nem kell körkörösen mozgatni a pálinkát. Elég kicsit megdönteni a poharat és „hintáztatni” benne a párlatot, így is elérhetõ a kívánt hatás. Az tehát nem véletlen, hogy jószerével minden kereskedelmi fõzdének a maguk kreálta csomagolásban kínált pálinkák mellett saját poharaik is vannak
Sajnos ma még sok nagy múltú étteremben és szállodában sincsenek tisztában a pálinka szervírozásának szabályaival. Sem a hõmérséklet, sem a pohár formája nem megfelelõ. Sõt, csak kevés helyen teszik a vendég asztalára pohárfedõvel a pálinkát, pedig így még jobban megõrizhetõ a pálinka illata és nagyobb lesz az élvezeti értéke.
Ügyelni kell arra, hogy a száj minden szegletébe eljusson az ital. Ez úgy érhetõ el, ha a fogyasztása lassú. Koncentrálni sem kell, a szép pálinka azonnal megmutatja a legjellemezõbb ízanyagait, és amikor mind elõbukkant, még az utóíze is szép hosszú lesz.
A pálinka fogyasztása után nem szabad megfeledkezni a száraz próbáról sem. Aki ezt kihagyja, nem ismerheti meg teljes egészében a pálinkát. Ha négy-öt perccel a párlat elfogyasztása után az orrunkhoz emeljük a poharat, érezhetjük, micsoda kellemes illatok szabadulnak fel még akkor is. Már-már lekvárosan „finom”, nehezebb illatokkal találkozhatnak, a gyümölcs legkarakteresebb alkotóelemivel — majdnem többet ér, mint maga az ital. E nélkül nincs igazi élvezet. Ez a próba a pálinka próbája is: elillan az alkoholosság, egyre csökken a gyümölcsjelleg, a végén eltûnnek az illatok. Ez csak akkor van így, ha hibátlan a pálinka.
Aki még nem szerelmese a pálinkának, csak ismerkedik az itallal, illetve új ízeket akar felfedezni, soha ne kóstoljon meg egyszerre többet öt különbözõ párlatnál. Ez nem a szerzõ, hanem a pálinkamesterek és a bírálók tanácsa. Ügyeljen a sorrendre is: a kevésbé markáns pálinkáktól kell eljutni a karakteresebbekig, és csak a legvégén igyon érlelt pálinkát: az egyszerû könnyed, légies pálinkától vezet az út a „nehézig”. Egy pálinkára legalább fél órát szánjanak, hogy érzékszerveik regenerálódjanak és „tisztán” kóstolhassák a következõ párlatot!