Nem kell vészharang de elmentek az árak

Augusztus 20. körül, hetekkel elõbb, mint máskor, beindul a nagyüzem a szõlõültetvényeken. A meleg miatt minden korábban érik, de komolyabb kárral és terméskieséssel nem kell számolni. Sõt: akár a hasonlóan száraz és meleg 2000-es és 2003-as évhez hasonlóan az idei bor is kiváló lehet. A korai fehér szõlõ ára 20-30 százalékkal magasabb, mint tavaly.

Drezdában sétálok éppen, ez is mutatja, nyugodtak vagyunk – mondta az Indexnek Heimann Zoltán, a Pannon Bormíves Céh társelnöke. A szekszárdi borász szerint ugyan „a termésrõl csak akkor nyilatkozunk, ha a pincében van”, egyelõre terméskiesést sem látnak földjeiken. A hozamkorlátozással mûvelt szõlõk jól bírták a csapadék hiányát. A meleg miatt bebarnult néhány szem a korábban érõ fajtákon, de komolyabb gondot nem okozott a rekordhõség. A pinot noirt 2003-ban augusztus 21-én kezdték szüretelni, várhatóan ez most is így lesz, szemben a 2004-es októberi kezdéssel. A kadarka is korán érik, ám a nagyobb borokat adó kései fajták, a cabernet-k és a merlot-k még zöldek.

A 2003-as és a 2000-es évhez hasonlította az ideit a villányi Gere Attila, a Villányi Hegyközség elnöke és Mészáros László, a tokaji Disznókõ vezérigazgatója, a Tokaj Renaissance Egyesület elsõ embere is, hangsúlyozva, a szokatlan meleg után mindkét év remeknek bizonyult. Tokajban csak három hét múlva kezdik a szüretet, bár Mészáros László szerint az ottani két korai fajta, a zéta és a sárgamuskotály már kóstolható. Hegyalján a termésmennyiséggel sincs gond, sõt, egy kocsányon többször két kifejlett fürtrészt is találtak, így kellett a leválogatás. Az eddig Tokajban ismeretlen fakó rothadás ugyanakkor elvitette a termés 1-2 százalékát. Az évjárat az eddigiek alapján kifejezetten kedvezõ lehet, a korai érés 2000-ben és 2003-ban is komoly borokat eredményezett. Ha minden jól megy, az elsõ, szeptemberi csapadékos napoknál teljesen érettek lesznek a fürtök, így hosszú aszúsodás következhet.

Gere Attila a medoc noirt már le is szedte, amibõl az idén így nem vörösbor, hanem rozé készül. Ezt a fajtát azonban a Villányi borvidék több mint kétezer hektárjából alig néhányon telepítették, kárról nem lehet beszélni. A kései fajtákkal Gere Attila szerint egyelõre semmi probléma, de kellene esõ. A villányiak a hét végi, az országon átvonuló esõzésnek is csak a szélébõl kaptak keveset. Szerencsére jó a talajszerkezet, azok a tõkék kókadoztak kissé, amelyeket kevesebb mint méternyi föld választ el a köves talajtól.

Jobban kell figyelni

A hét végi esõt tartja a megmentõnek Jásdi István, a Magyar Független Bortermelõk Szövetségének elnöke is. A Balaton-felvidéken már okozott kárt a hõség, az újabb telepítésû tõkéken, amelyek gyökere még nem ér elég mélyre, jelentkezett perzselés, és nem kizárt, hogy pótolni kell majd a szõlõ egy részét – mondta a csopaki borász. Egy hektár telepítési költsége 6 millió forint, így akkor is jelentõs a kár, ha csak tízszázalékos kiesésrõl van szó. Csopakon a korai fajtákat, így a cserszegi fûszerest két múlva elkezdik leszedni, de elõbbre tart a chardonnay is.

Nagyon oda kell figyelniük a borászoknak a szüretre – hangsúlyozta Jásdi István és Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának fõtitkára is. Míg elõbbi a szüreti idõpontok gondos megválasztását, illetve a dûlõk akár többszöri, tõkénként eltérõ idõpontban történõ betakarítását, utóbbi a feldolgozás nehezebb voltát emelte ki. A meleg az érést elõrébb hozza, de miközben a cukorfok megfelelõ, a savak eltûnnek a szõlõbõl. Emellett augusztusi szüret esetén az éjszakai lehûlés még nem éri el az õsszel megszokott mértéket, így az erjedés szabályozása is több odafigyelést igényel.

Nagy kár nincs

Horváth Csaba szerint csak az elsõ újbor alapján lehet bármit mondani az évjáratról, de az biztos, egyelõre nem kell vészharangot kongatni az idõjárás miatt. Még azt sem lehet megmondani, mekkora terméskieséssel kell számolni a kánikula és a tavaszi fagykárok hatásaként, de a szakember szerint így is több bor készülhet az idén, mint tavaly. A várt 3,5 millió hektoliteres mennyiség ezzel együtt elmarad az átlagos évek termésétõl.

A mostani esõk adnak reményt arra, hogy a savakkal sem lesz gond – mondta Török Imre, az egyik legnagyobb magyar borexportõr, a Hilltop Neszmély egyik vezetõje. A termés mennyisége nagyon jónak néz ki a pincészet neszmélyi és szekszárdi ültetvényein is, az érés pedig az irsai olivér esetében rekordot hozott: eddig legkorábban augusztus 11-én, az idén augusztus 1-jén kezdték a szüretet.

Jó, de nem kiemelkedõ évjárat lehet az idei – véli Kemendy László, a Törley vezérigatója, a nagy pincészeteket tömörítõ Magyar Szõlõ- és Bortermelõk Szövetsége elnöke. A pezsgõ alapjául szolgáló, korán érõ csabagyöngyét õk is leszedték, az irsai olivért a jövõ héten kezdik. Terméskieséssel ugyan kell számolni, bár a fehér szõlõ egy része kisülési jeleket mutat ott, ahol nem mély rétegû a talaj. Ehhez képest távolról sincs óriási, egyes termelõk által 30 százalékosnak mondott kár. A szakember szerint a túlzott károkról szóló jelentések az árfelhajtást szolgálják, egyelõre úgy tûnik, sikerrel: a fehér szõlõ ára jelentõsen, 20-30 százalékkal emelkedett. Ezzel vág egybe Horváth Csaba tapasztalata is: a fõtitkár szerint a korai fajtáknál 75-80 forint a kilónkénti ár a tavalyi 50-60 helyett.

Forrás:
Index
http://www.index.hu