Nem akar borzárjegyet a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa

A HNT álláspontja ismertetését azért tartotta szükségesnek – tartalmazza a közlemény -, mert a közelmúltban néhány mértékadó borász nyilatkozata alapján felröppent a borzárjegy ismételt bevezetésének gondolata. A szakmai szervezet szerint a borzárjegy korábban sem töltötte be a tõle vár funkciókat, költségei és hozzá kapcsolódó adminisztratív terhek messze nem álltak arányban az eredményekkel.

A zárjegyezést javaslók nem tudják – vagy nem akarják tudni -, hogy a jövedéki törvény célja a központi költségvetés feladatainak ellátásához szükséges bevételek biztosítása és nem a hamisítás ellen küzdelem. A zárjegy ugyanis a termék palackjára vagy legkisebb fogyasztói csomagolási egységére felhelyezett olyan bélyeg – emlékeztetnek a HNT-nél -, amely azt hivatott igazolni, hogy a termék adóraktárban került elõállításra (palackozásra), onnan került kiszállításra és utána a jövedéki törvény szerinti adót megfizették.

Szó sincs tehát a hamisítás ellen védelemrõl, tétel megnevezésnek való megfelelõségérõl. Ezeknek a céloknak a borvidéki közösségek általi megvalósítására a minõségtanúsító jegy szolgálhatna. A borzárjegy használat során szerzett tapasztalatok alapján a zárjegynek semmilyen kapcsolata nincs a termék minõségével, feltételezi ugyanakkor a jövedéki adó létét és legfeljebb a zárjegy igénylõjének visszaazonosítására alkalmas. Továbbá elõállítása drágább, mint egy minõségtanúsító jegyé „és legfeljebb a felhasználó folyamatos bírságolásának lehetõségét biztosítja”.

Így alkalmatlan a tévesen neki szánt feladatok ellátására – szögezi le a HNT. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa ugyanakkor egyetért a szõlõ-bor termékpálya áttekinthetõvé tételét szolgáló kezdeményezésekkel. Javasolja a borellenõrzõ hatóság és a NAV hatékonyabb együttmûködését. A borászok a forgalomba hozatali járulékon keresztül éves szinten több mint 400 millió forint termelõi befizetéssel finanszírozzák az EU átlagot meghaladó minõsítési díjakból származó befizetésen felül a borellenõrzés rendszerét.

A hatóságok elõbb használják ki jobban a jelenlegi lehetõségeiket és számoljanak el a többletforrások felhasználásáról. Magyarországon a kötelezõ forgalomba hozatal elõtti borminõsítés az európai gyakorlattól eltérõen kiterjed a földrajzi jelzés nélküli borokra is és sokkal több paraméter vizsgálatát fizetteti meg a minõsítõvel mint a versenytársaknál. Felelõtlen „ötletelés” helyett józan megfontolásra kell alapozni a szakmai javaslatokat, ezért azok további pontosítása szükséges például a termékleírások elfogadását követõen – tartalmazza a HNT közleménye.

Forrás:
ProfitLine.hu
http://profitline.hu