Négy ára van a szõlõnek, mégsem jó mindenkinek
Ebben az évben a társaság négyféle szerzõdést kötött a szüretre. Az A-szüreten a könnyebb borokhoz való szõlõt vették át, míg a B-szüret a sárga muskotályé. A C-szüret az úgynevezett klasszikus tokaji szüret, amikor a száraz és a félédes borokhoz gyûjtik be a gyümölcsöt. A D-szüret az úgynevezett késõi szüret, az ekkor betakarított szõlõkbõl készül majd a szamorodni és ilyenkor szedik le az aszúalapanyagokat is.
Több gazda amiatt reklamált, mert az A-szüret szõlõiben is voltak már botrytises fürtök, de azokat alacsonyabb árban vették át és nem engedték meg a szõlõtulajdonosoknak, hogy kint hagyják aszúsodni a fürtöket. Az okokról is beszélt Kalocsai László, a zrt. igazgatótanácsának tagja és Prácser Miklós, a hegyközségi tanács elnöke.
Jobb a gazdáknak és az aszúnak
Kedvezõbbre módosította a Grand Tokaj Zrt. a termelõkkel kötött korábbi szõlõfelvásárlási szerzõdéseket.
A tolcsvai székhelyû Grand Tokaj Zrt. szerzõdött termelõinél már zajlik a szüret. Az úgynevezett A-szüret már be is fejezõdött, de nem minden termelõ elégedett a kapott árakkal, s ennek hozzánk is eljuttatott levelekben adtak hangot. Az idei szüretrõl Kalocsai Lászlóval, a Grand Tokaj Zrt. igazgatótanácsának tagjával és Prácser Miklóssal, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnökével beszélgettünk.
Négyszer annyi csapadék esett, mint szokott. Prácser Miklós
Nem volt optimális
– Maga a nyár nem volt optimális a szõlõ számára – mondja Prácser Miklós. – Júliusban Hegyalján négyszer annyi csapadék esett, mint amennyi szokott. Volt olyan terület, ahol júliusban 200–250 milliméternyi csapadékot mértek. Utána ugyan jött egy hosszabb napos idõszak, amely valamennyire helyreállította a szõlõt, de rengeteg víz maradt a talajban, emiatt hamarabb megrepedtek a szemek és elkezdõdött a botrytisesedés.
– A termésnek nem tett jót a jég sem – mondja Kalocsai László. – Összesen 400 hektáron volt jégkár Legyesbényétõl Sárazsadányig. Vannak olyan területek, ahol a termés 90–100 százalékát elverte a jég. Szerencsére csak terméskár volt, a jégverést maga az ültetvény ki fogja heverni.
Maradjon kedv és erõ
– A Grand Tokaj Zrt. kidolgozott egy normál évekre szóló, a minõséget elõtérbe helyezõ felvásárlási rendszert – mondja Prácser Miklós. – Ez a normál években jól is mûködik. Az a legfontosabb, a termelõknek megmaradjon a munkához való kedve és ereje, ezért a felvásárlási rendszer akkor mûködik jól, ha egy nehezebb évben sem jár rosszul a szõlõsgazda.
Ebben az évben a Grand Tokaj Zrt. négyféle szerzõdést kötött a szüretre. Az A-szüret szeptember 20-án be is fejezõdött, itt a könnyebb borokhoz való szõlõt vették át. A B-szüret a sárga muskotályé, már ez is befejezõdött. A C-szüret az úgynevezett klasszikus tokaji szüret, amikor a száraz és a félédes borokhoz gyûjtik be a gyümölcsöt. A D-szüret az úgynevezett késõi szüret, az ekkor betakarított szõlõkbõl készül majd a szamorodni és ilyenkor szedik le az aszúalapanyagokat is.
A C-szüret esetében dönthet a gazda. Kalocsai László
Több gazda amiatt reklamált, mert az A-szüret szõlõiben is voltak már botrytises fürtök, de azokat kisebb árban vették át és nem engedték meg a szõlõtulajdonosoknak, hogy kint hagyják aszúsodni a fürtöket.
Le is lehet válogatni
– A Grand Tokaj Zrt. mindenkivel az adott kategóriájú szüretre szerzõdött – mondja Kalocsai László. Az A- és a B-szüret esetében nincs lehetõség arra, hogy a gazda tovább tartsa kint a szõlõjét, a szerzõdés szerint mindenkinek az adott szüreti idõszakban kellett és kell bejelentkezni a betakarításra és beszállításra. Ott módosítottunk, hogy eredetileg a C-szüret esetében sem volt erre lehetõség, de ebben a kategóriában a várható aszúsodás miatt megadjuk a lehetõséget a gazdáknak, hogy a botrytises fürtöket leadják egy valamivel kisebb védõáron vagy kint hagyják a tõkéken és a D-szüret idõpontjában adják le.
Mint megtudtuk, ha a késõi szüret során a C-szüretre szerzõdött gazdák a botrytises fürtöket egyben adják le, akkor szamorodniként veszik át, ha leválogatják az aszúszemeket, akkor aszúárban, ami idén minõségtõl függõn 2000 vagy akár 2500 forint is lehet kilónként. Errõl a napokban döntött a Grand Tokaj Zrt. igazgatótanácsa, s ez egy olyan döntés, ami még nem veszélyezteti a minõséget.
– Ez egyértelmûen a gazdáknak kedvez. A hegyközségi tanács további, a termelõi érdekeket szolgáló intézkedési javaslatokat is tett, de ezeket most az igazgatótanács elutasította – tette még hozzá Prácser Miklós.
Forrás:
Borsod Online
http://www.boon.hu