Nagy érdeklõdéssel zajlott a XXII. Kadarka Nemzetközi Nagydíj
A versenyre kizárólag Kadarka és Kadarka cuvée borokkal lehetett nevezni fehér, rosé, siller és vörös kategóriában. A nevezett 92 bor közül 75 önálló Kadarka volt.
Borversenyünk Szakmai fõvédnöke Mészáros Pál, 2016-ban az „Év Bortermelõje”, valamint „Magyarország Legszebb Szõlõbirtoka” díj nyertese volt.
Társadalmi fõvédnöke Dr. Boros Imre közgazdász, egyetemi docens volt, aki nagy tisztelõje a Kadarkának, de sajnos betegség miatt nem tudott megjelenni a rendezvényen.
Társadalmi védnöke Suba Róbert, kiskõrösi sportoló, aki ezüstérmet szerzett a 2016-os Riói Paralimpián, parakajak kategóriában.
A versenyborok bírálatával egy idõben kerekasztal szakmai beszélgetés kezdõdött „Hogyan tovább Kadarka?” címmel, a Kadarka jelenérõl, jövõjérõl, az ágazat legjelentõsebb termelõi, kutatói, a Magyar Sommelier Szövetség elnökségének tagjai, vendéglátósok, újságírók körében. A beszélgetés moderátora Viniczai Sándor szakújságíró volt.
A fajtaszelekció termesztésben elfoglalt szerepérõl, az új klónok megjelenésérõl, telepítésben több klón alkalmazásáról osztotta meg kutatási tapasztalatait Dr. Hajdu Edit, kutató és szõlõnemesítõ a Kecskeméti Kutatóintézet képviseletében, valamint Dr. Jakab Gábor a Pécsi Kutatóintézet igazgatója.
A kerekasztal résztvevõi szerint az évjárati hatások gondosabb odafigyelést igényelnek az alkalmazott borászati technológiákban.
A Sommelier Szövetség Tagjai a fogyasztói elvárásokat fogalmazták meg. Szerintük a fogyasztók igénylik a fajta konkrétabb megfogalmazását, bemutatását, megismerését.
Ma már hungarikumként emlegetjük, a jövõben lehet akár Magyarország bora is.
Az eseményen fontos információkat osztott meg a Kadarka Szalon néhány tagja, a Magyarországi Borrendek Országos Szövetsége alelnöke Dr. Bisztray György Dénes, a „Paksi Sárgödör Téri Présház Tulajdonosok Egyesülete” részérõl Polgár Zoltán (Siller Fesztivál szervezõje), a Földmûvelésügyi Minisztérium képviselõjeként Sztanev Bertalan, valamint a Magyarországi Kadarka Körök képviselõi.
A „Kadarka jövõje” még mindig nyitott kérdés, de elindult egy folyamat, amelyben a fajta elkötelezett hívei letették voksukat a Kadarka szõlõ és bor érdekében.
Frittman János, a Borverseny és a Csúcsbizottság elnöke röviden összefoglalva értékelte a borverseny borait, majd elkezdõdött az ünnepélyes eredményhirdetés és díjátadás.
A Kadarka Nagydíjat a Borka Pincészet 2015-ös évi Siklósi Kadarkájával nyerte el (Villányi borvidék). A második legszebb Kadarka a „Halmosi Pincészet” 2013-as Szekszárdi Kadarkája, a harmadik legszebb Kadarka díját az egri Besenyei Borház 2009-es bora nyerte el.
A Kadarka Kör által felajánlott különdíjat a Besenyei Borház, a Szentendrei Kadarka Kör „Legszebb Siller Bor” különdíját a Schieber Pincészet Kadarka siller borával érdemelte ki.
Az István Borház elegáns plakettjét, a „Legszebb Cuvée” különdíjat Toronyi György Szekszárdi Zweigelt-Kékfrankos-Kadarka bora kapta.
A Kadarka magyarországi meghonosodását a hihetetlen alkalmazkodóképesség, változatosság és változékonyság, egyben szívósság fémjelzi. Jó tulajdonoságai miatt gyorsan teret hódított hazánkban, hosszú évtizedekig az ültetvények nagy részén ezt a szõlõfajtát termesztették.
Hazánkban Kiskõrösön és környékén volt – s van a mai napig is – a legtöbb Kadarka ültetvény. Pályája a termesztéstechnológia változása, a modern szõlõfajták térhódítása, valamint a szõlõ kevésbé gazdaságos termesztése miatt megtört, majd gyors hanyatlásnak indult.
Ma már akadnak azonban olyan szõlõtermelõk, borászok, akik nem hagyják veszni a múlt ezen kincsét. Egyre több borvidéken telepítenek Kadarka szõlõt, s reméljük újra visszakerül megérdemelt helyére, ez a majdnem elfeledett fajta.
„És igyék bort az, akinek pénze nincs,
s az övé lesz a világon minden kincs.”
(Petõfi Sándor)