Mossa a szüretet az esõ

Augusztusban is sok esõ esett, Tolna megyében közel 100 milliméternyi, de akkor azzal vigasztalták egymást a termelõk, majd a száraz szeptember helyre hozza a szõlõtermést. Sajnos nem így lett, a helyzet rosszabb mint volt. Dr. Gabi Géza, a megyei kormányhivatal talaj- és növényvédelmi igazgatóságának helyettes vezetõje elmondta, még a múlt héten is permeteztek a nagyobb gazdaságokban, ahol a kései fajtákat, – mint a cabernet, vagy a merlot – próbálják meg így megvédeni. Aki a szokásos idõben, augusztus közepén abbahagyta a vegyszerezést, az nem sok jóra számíthat. Sok termelõ kénytelen félig zölden, félig rohadtan szedni a szõlõt, hogy mentse a még menthetõt.

– Sajnos az oportó és a kadarka is hajlamos arra, hogy elhagyja magát – mondta dr. Gabi Géza. A vékony héj hamar megreped a sok esõ miatt, és a rothadás is gyorsan megindul. Villányban van még sok oportó szõlõültetvény, ott már hetekkel ezelõtt elkezdték a szüretet a gazdák, éppen emiatt. Az idei év rendkívüli, hiszen április 15-e és augusztus 30-a között nem volt egymást követõ 4 napnál több, amikor nem esett valamennyi esõ. Ráadásul nem fúj a szél sem, és a pára is jelentõs. A nagyon esõs 2010-es évben legalább 10 napos esõ mentes periódusok voltak, tette hozzá a szakember.

Az általunk megkérdezett kisebb és közepes termelõk elmondták, éppen ezért nem értik, mi az oka annak, hogy nagyon nyomott ára van még az egészséges szõlõnek is. A felvásárlási árak ugyanis 70 és 80 forint között alakulnak, míg tavaly 100-140 forintot adtak egy kiló olaszrizlingért vagy kékfrankosért. A szakemberek azt mondják, a nagyobb pincészetek többségénél nagyon sok bor maradt a hordókban, tartályokban, ráadásul azok a tavalyi magas áron megvett szõlõbõl készültek, így a legtöbben csak minimális mennyiségben vásárolnak idén alapanyagot.

A szekszárdi és a villányi szõlõtermelõkhöz hasonlóan a soproni borvidéken is aggódnak a gazdák. A rengeteg esõ ott sem tett jót a szõlõknek, a szemek nem érnek be, hanem rothadni és gombásodni kezdenek – mondta Taschner István, a Soproni Hegyközség elnöke, aki hozzátette, a helyzeten csak a szép száraz, meleg idõ javítana valamit. Erre azonban egyhamar nem lehet számítani, a Nefela egyesülés elõrejelzése szerint szórványos záporokra, esõkre még a jövõ héten is számítani kell. A talaj viszont már annyira telített vízzel, hogy pár milliméternyi esõ is gondot okoz. Vannak olyan fekvésû ültetvények, melyek a nagy sár miatt még traktorral is alig megközelíthetõek.

A lisztharmat jelenti a legnagyobb gondot

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) szerint valószínûsíthetõ, hogy a tavaszi várakozásokhoz képest az idõjárási körülmények és a kórokozók szokásosnál nagyobb kártételei legalább 25-30 százalékos terméskiesést okoznak. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szerint az ültetvényeken a lisztharmat okozta a legnagyobb károkat. A betegség kisebb-nagyobb mértékben az egész országot érintette, és – a védekezés sikerességétõl függõen – a kiskertekben 50-75 százalékos, a nagyüzemekben 25-35 százalékos terméskiesést okozhatott. A lisztharmat különösen a betegségre érzékeny szõlõfajtáknál – a kékfrankosnál, a kadarkánál, a kékoportónál, az olaszrizlingnél és chardonnay-nál – okozott hatalmas problémákat. A NÉBIH a legnagyobb károkat Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyében regisztrálta, a HNT szerint pedig a gomba a Balaton-felvidéken idézte elõ a legnagyobb veszteségeket. Azért, hogy 2015-ben ne alakulhasson ki az ideihez hasonló erõsségû lisztharmatfertõzés, szükségessé válhatnak a szüret utáni, illetve a jövõ tavaszi szakszerû védekezések – figyelmeztet a hivatal.

Forrás:
teol.hu
http://www.teol.hu