Molnár Tibor

[tn_2_bal.jpg]Hátha csak idejöttél, feltöltõdni ebbõl a csodából, amirõl szívvel-lélekkel meséltél mindig mindenkinek… és úgy meséltél, hogy azt nem felejtette el senki.

Hátha a világ egyszer végre nem olyan kegyetlen és Te csak tréfálsz velünk, mint annyiszor! Csak tréfálsz, viccelsz, csipkelõdsz vagy mesélsz végtelen tisztelettel a borról, a borkészítésrõl vagy a szõlõrõl. Ha tehettem, mindig a közeledben ültem le, hogy tanuljak és vidámságot lopjak Tõled… emlékszem Prágában hogyan énekeltünk együtt, mi mindnyájan a soproni borászok egy sörözõben… tartottunk borkóstolókat, képviseltük Sopront borfesztiválokon mindenféle országban és mennyi Borünnepen kápráztattad el az embereket a boraiddal! A késõi szüretelésû zenited cseppjei – amire annyira büszke voltál – mától aranyló könnycseppek.

Hazamegyek! A szõlõnek nincs már szüksége rám. A szüretnek vége. A szõlõt lassan betakarja a hó. A pincében erjedõ bor lázrohamai lassan elmúlnak. Ilyenkor szabad meghalni.”

Luka Enikõ

Molnár Tibor életének meghatározó eleme a szõlõ és a bor. Munkásságát kezdettõl fogva a kiemelkedõ minõségû soproni borok hírnevéért való áldozatos munka jellemezte. A Soproni Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnökeként a kezdetektõl fogva fáradhatatlanul dolgozott a soproni borvidék termelõiért, borászaiért, a soproni bor jó hívnevéért. Ismert és elismert szakember, aki különleges emberi értékeivel egészítette ki kimagasló szakmai ismereteit. E kettõsség együtt adta azt a kiemelkedõ egyéniséget, amelyet csak tisztelni és elismerni lehetett. Molnár Tibor méltó képviselõje a soproni szõlész hagyományoknak, és kiváló példakép a fiatalabb szõlész-borász generációnak.

Molnár Tibor 1940. április 26-án született Fertõhomokon. Általános és középiskolái után egyetemi tanulmányai elõtt került Fertõdre, a Fertõdi Kutatóintézetbe, kertész gyakornokként. Az egyetem elvégzése után 1965-ben állami ösztöndíjjal Ausztriában tökéletesítette szõlész-borász szaktudását. Az ott megszerzett tudással visszatérve a Soproni Állami Gazdaságban helyezkedett el, a kertészeti és borászati termékek értékesítõjeként dolgozott. 1969-ben a Soproni Állami Gazdaság szõlészeti ágazati vezetõjévé nevezték ki, majd 1974-tõl mint fõkertész, 1984-tõl pedig mint a kertészeti ágazat igazgatója dolgozott. 1988-ban került a Gyõri Zöldért Soproni kirendeltségének élére. 1992-ben társaival megalapította a Vincellér MPS Szõlészeti és Borászati Kkt-t, mely mûködésében haláláig aktív szerepet vállalt. 1996-ban a Sopron-Fertõmenti Hegyközségben hegybírónak nevezték ki. 1997-ben a Soproni Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnökévé választották, ezt a tisztséget 2008. november 2-án bekövetkezett haláláig viselte.

Forrás: