Módosul a borvidéki rendtartás, erõsödik az eredetvédelem a Tokaji Borvidéken
[tn_2_bal.jpg] A borvidéki rendtartási elõírások módosításával kívánja megerõsíteni a tokaji borok eredetvédelmét a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa. A Tokaji Borvidék nyolc hegyközségét tömörítõ testület által október 30-án elfogadott rendelkezések – egyebek mellett – új értékeket határoznak meg az aszúbor minimális összes alkohol és minimális maradék cukortartalmára, emellett a Tokaji megnevezéssel forgalomba kerülõ borokat jövõ nyártól csak helyben lehet majd palackozni. A tokaji bortermelés megújítása és a prémium minõség felé történõ elmozdulás az alapot jelentheti az egész régió gyarapodásához, s hogy a szõlõtermesztés és bortermelés minél többek számára biztosítson biztos megélhetési forrást a térségben – vallják a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsát alkotó és ott dolgozó szakemberek.
Megalakulása óta a Tokaji Borvidék bortermelésének új alapokra helyezésén, s az eddigi tömegtermelésbõl fakadó borértékesítési problémák megoldásán dolgozik a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa, amely 2013. október 30-i ülésén elfogadta azokat a borrendtartási módosításokat, amelyek immár megkerülhetetlenné váltak a tokaji borokat megilletõ piaci pozíció megalapozásához.
A 2013 elején hatályba lépett új Hegyközségi Törvény rendelkezéseinek megfelelõen idén tavasszal újjáalakult testület álláspontja szerint a lépésre elsõsorban azért volt szükség, mert a „Tokaji Aszú” név alatt megjelenõ termékek jelenleg túl nagy szóródást mutatnak mind a minõségi követelmények, mind az árképzés tekintetében. Mindez pedig akadályozza, hogy a tokaji borok visszaszerezzék elismertségüket, s hogy ki lehessen aknázni a „Tokaji Aszú” megjelölésben rejlõ potenciális piaci lehetõségeket a prémium borok körében. A kívánatosnál alacsonyabb termékárak negatív következményeképpen pedig a térségben a szõlõfelvásárlási árak is alacsonyak, ami a Tokaji Borvidék összes szõlõtermesztõjének kedvezõtlen jövedelmezõségi szempontból.
„A végsõ cél a minõségi termelést biztosító garanciák megerõsítése, valamint az aszúborokra vonatkozó elõírások egyszerûsítése, továbbá a félédes és édes borok kategóriájára vonatkozó rendelkezések egységesítése” – fogalmazott Prácser Miklós, a Tokaji Borvidék nyolc hegyközségét tömörítõ testület elnöke.
Ennek megfelelõen a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa döntése értelmében az új rendtartás több ponton egyértelmûsíti az aszúkészítési eljárás kereteit. Így többek között az új szabályozás megerõsíti, hogy az aszúbor készítéséhez az aszúszemeket kézzel, szemenként kell szedni. Emellett az eddiginél jóval szigorúbb elõírás, hogy az aszúbor minimális összes alkoholtartalma 19 százalék kell, hogy legyen az aszúkészítés idõpontjában, a korábbi 12,54 százalék helyett. Ezen felül az aszúbor minimális maradék cukortartalmát 120 grammban határozták meg a korábbi 60 gramm/liter helyett, minimális 9 százalékos tényleges alkoholtartalom mellett. Szintén lényeges változtatás, hogy 2014. július 31-tõl az oltalom alatt álló tokaji borok (ún. Tokaj-OEM borok) palackozása kizárólag a Tokaji Borvidékhez tartozó településeken lesz engedélyezett.
A borvidéki rendtartás újrafogalmazása régi igényt elégít ki, hiszen az eredetvédelmi elõírások megerõsítés mellett az aszúborok nyilvántartásba vétele is a korábbinál sokkal egyszerûbbé válik. Azonban a rendtartás módosítása csak az elsõ lépés a sorban. Ugyanis az ebben megfogalmazott elveket és alapvetõ követelményeket az érintett borfajták ún. termékleírásában is meg kell jeleníteni, s azt a hazai és európai uniós felettes szakmai szervekkel is jóvá kell hagyatni. A Hegyközségi Tanács ennek megfelelõen az új rendtartással együtt elfogadta a termékleírás módosításának elveit, egyúttal kezdeményezve a termékleírás és a magyar bortörvény módosítását, valamint megkezdve az erre vonatkozó javaslat kidolgozását.
A szabályozás változása feldolgozói oldalon technológiai fejlesztéseket is szükségessé tesz. Annak érdekében, hogy ezek a körülmények lehetõség szerint a Tokaji Borvidék gazdái és termelõi közül senkit ne érintsenek negatívan, a tervek szerint állami fejlesztési pályázatok segítik majd az érintetteket.
„A kedvezõ gazdasági hozadékokat, illetve az átállás gördülékenységét elõsegítõ támogatási keretfeltételeket figyelembe véve szakmai szempontból nem volt kérdéses a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa számára az eredetvédelmi elvárások megerõsítésérõl szóló döntés meghozatala, amely fontos lépés a tokaji borok, valamint az egész Tokaji Borvidék hírnevének és elismertségének újbóli erõsödéséhez, az egész térség hosszú távú fejlõdésének megalapozásához” – fejtette ki Prácser Miklós. A Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke hangsúlyozta: a pontosabbá váló elõírások, elvárások, valamint az erõsödõ minõség-ellenõrzés garanciát jelentenek arra, hogy a tokaji borok prémium minõséget képviselnek, s ez alapvetõ fontosságú az ikonikus régió nemzetközi rangjának visszaszerzéséhez. A tokaji bortermelés új alapokra helyezése pedig az alapot jelentheti az egész régió gyarapodásához, s hogy a szõlõtermesztés és bortermelés minél többek számára biztosítson biztos megélhetési forrást a Tokaji Borvidéken.
A Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsáról:
A Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa 1995-ben jött létre azzal a céllal, hogy összehangolja és szakmailag felülvizsgálja a Tokaji Borvidékhez tartozó hegyközségek rendtartásait, rendszerezze adatszolgáltatásukat, valamint segítse és szervezze a gazdasági együttmûködést és a piacokhoz jutást. Emellett a testület intézi a borvidéki származás- és minõségvédelem ügyeit, eljárva a szõlõ- és borgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok betartásának ellenõrzésében is. A Tokaji Borvidék összesen 27 települést foglal magába, amelyek nyolc hegyközségbe tömörülnek. A nyolc hegyközség: Bodrogkeresztúr-Bodrogkisfalud-Szegi, Mád, Olaszliszka, Rátka, Sárospatak, Tarcal, Tállya-Golop, Tolcsva-Erdõhorváti, amelyek összesen 16 küldöttel vesznek részt a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának munkájában.