Mire jut a bormarketing keretbõl a kicsiknek?

A témában felkerestük és megkérdeztük Lics Lászlóné bortermelõt, aki a Velencei-tó Környéki Borút Egyesület tagja. „Fejér megyében gazdálkodunk, ahol két komoly borvidék van, a móri és az etyek-budai. Erre a két borvidékre az a jellemzõ, hogy egy-két nagyobb borászatot kivéve, kis területeken termelik a szõlõt, és készítik a bort. Nagyon kicsi a súlyuk a piacon is, és nagyon kevés marketing lehetõséghez jutnak. Jól látható, hogy a helyi éttermekben, vendéglátóhelyeken helyi borokat nagyon ritkán lehet kapni, mintha nem is léteznének. Ezért jött az ötlet, hogy szervezzük meg a Fejér megyei Bormustrát. Nagyon vártuk a Bormarketing Kht. kiírását, hogy a befizetett borforgalmi járulékunkból erre a rendezvényre pályázati úton kaphassunk vissza pénzt. Amikor elolvastam a pályázati kiírásokat, szembesültem vele, hogy bizony ez komoly önerõt feltételez, egyrészt önerõ címén, másrészt elõfinanszírozás címén, harmadrészt pályázatíró költségeként. Ez az összeg a kis borászatoknál nem teremthetõ elõ. Hogy mi a bormustrát mégis meg tudtuk rendezni, ezt kizárólag Spányi Antal megyéspüspök úrnak köszönhetjük, õ segített. „

A döntéshelyzetben lévõknek felhívnám a figyelmét: a marketingre fordítható keretet ott kellene hagyni a kis borászatoknál, hogy ebben a válságban gyorsan, hatékonyan tudják felhasználni adottságaikhoz igazítva. Természetesen úgy gondolom, hogy a borvidéki, hegyközségi tanácsokba, borutakba tömörülve használhassuk fel a pénzt, természetesen szigorú elszámolással, s amennyiben nem tudjuk felhasználni, a maradványpénzt legyünk kötelesek befizetni a bormarketing alapba.

Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa fõtitkára szerint most, hogy változik a bortörvény, és megváltoznak a forgalomba-hozatali járulék befizetési kulcsai, egy másik, korábban neuralgikus pontot sikerült megváltoztatni.

– Az alacsonyabb árfekvésû kategóriájú borok elõállítói 5 forintot fognak literenként fizetni, míg a magasabb árfekvésû borok elõállítói 10 forintot, és ebbõl különíthetjük el a marketing alapot, ugyanúgy 60 százalékot, mint eddig, a 40 százalékot pedig az ellenõrzésre.

– Ez a munka azzal kezdõdött, hogy kitaláljuk: a keletkezõ forrást hogyan lehetne marketingre, közösségi marketingre fordítani – mondja Nemes Richárd, a Magyar Bormarketing Kht. igazgató. – Ezért kidolgoztunk még a tavalyi évben egy éves akcióprogramot, amit idén tavasszal sikerült megtoldanunk egy középtávú, közösségi bormarketing stratégiával. Ez szolgál alapul a pénzfelhasználáshoz. Mi ebben az évben is azt reméljük – látván a tavalyi termelési adatokat és remélhetõleg a forgalomba-hozatal ezzel szinkronban lesz -, hogy ebben az évben is körülbelüli 750 millió forint áll majd rendelkezésre. A borvidékek, vagy ahol már létezik, borrégiók pályázhatnak saját termékük népszerûsítésére, imázsuk erõsítésére, vagy akár borturisztikai szolgáltatásaik piacra juttatására. Mi azt reméljük, hogy a pályázatok minõsége idén tovább javul, mert bizony nem minden esetben sikerült szakmailag jó pályázatot beadni. Ezért a tavalyi évben úgy döntött a Bormarketing Bizottság, hogy tovább görgeti a le nem hívott forrásokat. Remélem, hogy az április 30-i határidõvel benyújtott pályázatoknál már több kifogástalan pályázatot látunk, és több forrást tudunk odaítélni a borvidékeknek.

Forrás:
Gazdakör
http://gazdakor.szie.hu/