Minõségi forradalom a Tokaji Borvidéken
Minõségben és jövedelmezõségben is óriási a szakadék a jelenlegi helyzet és a lehetõségek között a szõlõtermesztésben és bortermelésben a Tokaji Borvidéken. A régiót az elmúlt években egyszerre sújtott a külföldi piacok elvesztése, a Tokaji márkanév megkopása, valamint a helyi borásztársadalom elöregedése és a fiatalabb generációk elvándorlása.
A problémák egyszerre vezethetõk vissza a szükséges fejlesztések hosszú évek óta tartó elmaradására, a tokaji borok eddigi nem kellõen szigorú eredetvédelmére, valamint az összehangolt piaci fellépés és marketingstratégia hiányára. Igaz ugyanakkor az is, hogy eközben egyes magánpincészetekben a kedvezõtlen külsõ környezet ellenére is példaértékû fejlesztések valósultak meg.
„A szakértõi elemzések szerint ahhoz, hogy a tokaji borok nemzetközi szinten is újra megállják a helyüket a prémium minõségû termékek piacán, a Tokaji Borvidék egészében új alapokra kell helyezni a szõlõtermesztést és bortermelést. Ennek sikere esetén a Tokaji Borvidéken a szõlõmûvelésbe bevont területek nagysága és minõsége, illetve a szõlõtermesztésbõl és bortermelésbõl élõk száma is jelentõsen nõhet a következõ években” – fejtette ki Tombor András, a Tokaj Kereskedõház Zrt. felügyelõbizottsági elnöke.
A siker kulcsa: a mennyiségi helyett a minõségi termelésre történõ áttérés. Ez pedig egyszerre követeli meg a szõlõültetvények egy részének átalakítását, a borkészítési technológia fejlesztését, valamint a szõlõtermesztési szokások és borkészítési eljárások egységesítését és szigorítását. Ezek együttesen garantálhatják, hogy a Tokaji név alatt csak prémium minõségû termékek kerüljenek ki a piacra.
A szõlõtermesztés megújítása már el is kezdõdött. Ennek jegyében nemzetközi hírû szakemberek bevonásával a Tokaj Kereskedõház létrehozott egy munkacsoportot, amely felméri a vele szerzõdésben álló kistermelõk ültetvényeinek termõhelyi potenciálját. Meghatározza, hogy adott ültetvénynek milyen a talaja, a vízháztartása, a mikroklímája, azaz hogy milyen termelésre képes. Mindezt nemzetközi szinten is egyedülálló csúcstechnológiával és pontossággal.
A felmérés persze csak az elsõ lépés. „Átfogó programról van szó, amely a többi között egyszerre fog kiterjedni a szõlõültetvények rekultivációjára, új ültetvények telepítésére, valamint a feldolgozó kapacitások kiépítésére, illetve továbbfejlesztésére” – hangsúlyozta Tombor András. A Tokaj Kereskedõház Zrt. felügyelõbizottsági elnöke szerint különös hangsúlyt kap majd az úgynevezett közösségi infrastruktúra kialakításának támogatása. „Ennek részeként arra is lehetõség nyílik például, hogy a kisebb termelõk közös palackozót üzemeltessenek, de fontos szerepet kap az egységes márkaépítés és marketing is. Utóbbi a mai versenykörnyezetben a minõségi borok számára is alapvetõ fontossággal bír” – emelte ki Tombor András.
A bortermelés megújításával összefüggésben fontos lépés volt az is, hogy a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa a közelmúltban a rendtartási szabályok módosítása mellett döntött, jelentõsen megerõsítve a tokaji borok eredetvédelmét. Az új szabályozás – egyebek mellett – megerõsíti, hogy az aszúbor készítéséhez az aszúszemeket kézzel, szemenként kell szedni. Az eddiginél szigorúbb elõírás, hogy az aszúbor minimális összes alkoholtartalma 19 százalék kell, hogy legyen az aszúkészítés idõpontjában. Ezen felül az aszúbor minimális maradék cukortartalmát 120 grammban határozták meg literenként, valamint 2,2 literben maximálták az egy kilogramm aszúszembõl készíthetõ aszúbor mennyiségét. Szintén lényeges változtatás, hogy 2014. július 31-tõl a Tokaji megnevezéssel forgalomba kerülõ borokat kizárólag helyben lehet majd palackozni.
A módosított rendtartás várhatóan 2013. december 31-én lép hatályba. Azonban a Tokaj Kereskedõház Zrt. álláspontja szerint az is nagyon fontos, hogy a változtatások a szélesebb jogszabályi környezetre is kiterjedjenek, hiszen a módosított rendtartásban megfogalmazott elveket és alapvetõ követelményeket az érintett borfajták ún. termékleírásában is meg kell jeleníteni, azt pedig a hazai és európai uniós felettes szakmai szervekkel is jóvá kell hagyatni. A társaság ezért is üdvözli, hogy a Hegyközségi Tanács az új rendtartással együtt elfogadta a termékleírás módosításának elveit, egyúttal kezdeményezve a termékleírás és a magyar bortörvény módosítását, megkezdve az erre vonatkozó javaslat kidolgozását.
A minõségi forradalom ugyanakkor túlmutat a borágazat keretein, a Tokaj Kereskedõház az egész régió megújítását tûzte ki célul. „A cél, hogy olyan gazdasági egységet teremtsünk, amely fenntartható életvitelt képes biztosítani a régióban szõlõtermesztésbõl és bortermelésbõl élõk számára” – fogalmazott Tombor András. A Tokaj Kereskedõház Zrt. felügyelõbizottsági elnöke szerint a folyamatot támogatja, hogy rövid idõn belül jelentõs új uniós fejlesztési források nyílnak meg a kis- és középbirtokok számára, amire alapozva a kormány önálló fejlesztési tervet dolgoz ki a Tokaj-Hegyaljai térség fejlesztésére.
Tombor András szerint az elsõdleges és legközvetlenebb feladat persze a Tokaji márkanév presztízsének helyreállítása. „A Tokaji márkanevet egész Magyarország jól ismeri. Ám egyértelmû, hogy ahhoz, hogy a Tokaji Borvidék ismét a világ prémium borrégióinak szûk, exkluzív klubjához tartozhasson, hogy helyreállítsuk az ikonikus márkanév régi fényét, elengedhetetlen a megújulás. A magyar bor, és ezen belül a Tokaji, mezõgazdaságunk csúcsterméke. Hírét viszi hazánknak, a nemzeti imázs szimbóluma.”
A Tokaj Kereskedõház Zrt. felügyelõbizottsági elnöke szerint a megújulás épp ezért nemzeti érdek. „Mi is hozzátesszük a magunkét. Minden beszállítónknak megadjuk a segítséget az új elvárások teljesítéséhez. Felkaroljuk, támogatjuk azokat, akiket a változtatások lépéskényszerbe hoznak. És ezt a fajta gondolkodást és cselekvést várjuk el a régió valamennyi piaci szereplõjétõl. Hogy lássunk túl önmagunkon, és a közös cél érdekében képesek legyünk félretenni egyéni érdekeinket” – szögezte le Tombor András.
A Tokaj Kereskedõház Zrt.-rõl:
A Tokaj Kereskedõház Zrt. a Tokaji Borvidék elsõ számú borgazdasága, kulcsszereplõje. A Magyar Állam tulajdonában lévõ nemzeti pincészet, amely a több mint 300 éves, s 2002 óta az UNESCO Világörökség része címet is viselõ történelmi Tokaji Borvidék legnagyobb borászataként a magyar borászati tradíció legfõbb õrzõje és védelmezõje. Tevékenysége elsõsorban a szõlõalapanyag termelésére és felvásárlására, borkészítésre és borértékesítésre, valamint borkóstoltatásra épül. A Tokaj Kereskedõház Zrt. 70 hektáros saját szõlõterülettel rendelkezik, emellett ugyanakkor több mint 1100 hektár területrõl, közel 2000 kistermelõtõl vásárol fel szõlõt. A fejlõdést mutatja, hogy idén októberben másfél milliárd forint értékû beruházás indult el a társaság tolcsvai telepén, a pincészet hûthetõ tartályparkjának kiépítését, valamint az ehhez kapcsolódó infrastruktúra kialakítását célul kitûzve.