Milliárdos borászatok somlói bányásztelkeken

A Somló hírnevének forrása valószínûleg az ott termõ borok kiváló, a tokajival vetekedõ minõsége és ritkasága volt. Hiszen ma is csupán 550-570 hektáron terem szõlõ a Kisalföld szélén magányosan álló vulkáni kúp lejtõin. Talán már a rómaiak is termesztettek itt szõlõt. Mogitiana római település maradványait feltárták a hegy szomszédságában, de a középkortól fogva már írásos bizonyítékok, emlékek is vannak a somlai borokról.

S bár a hírnév megmaradt, a negyvenévnyi tervgazdálkodás sokat ártott az itteni szõlészetnek és borászatnak. A nagyüzemben a minõség nem volt szempont, csak a mennyiségi tervteljesítés. Így a hegy dereka alatti enyhe lankákon folyt a mûvelés, ahol kevesebb gond volt a szõlõvel.

A magasabban fekvõ lejtõket viszont „kiosztották” az ajkai bányászoknak, akik így a legjobb, bár igen nehezen mûvelhetõ termõhelyekhez jutottak hozzá. Sokan közülük szõlészkedtek, bort is készítettek, némelyek – számottevõ hozzáértést szerezve – egész jót, de e boroknak a java nem lehetett piacképes. Csak a család ellátására és a barátok megkínálására volt jó. (A régi leírások szerint is Somlón jó bort elsõsorban az uradalmi és egyházi birtokokon lehetett találni.) Az így kialakult birtokszerkezet mind a mai napig meglátszik a Somlón, hiszen több mint 3000 gazda osztozik az 550 hektáron. E helyzetnek azonban volt egy haszna is. Sok régi szõlõfajta is megmaradt a Somlón, s ma is 38 szõlõfajta van a hegyen. A leghíresebb bizonyosan a juhfark, de nem a legfontosabb, sõt nem is a legjobb minõséget adó. Igaz jelentõs szerepe van a somlói mítosz fenntartásában, hiszen a nászéjszakák boraként emlegetik, s kell-e ennél nagyszerûbb imázs?!

Baráth Sándor, a nemrégiben alapított, de rövid idõ alatt hírnevet szerzett gazdaság, a Kreinbacher Birtok birtokigazgatója azonban úgy véli, hogy a somlói borok további karrierjét nemcsak e mítoszra, hanem elsõsorban a kiváló minõségre kell alapozni. Amikor a Kreinbacher Birtokot 2002-ben megalapították azért esett a választásuk Somlóra, mert innen remélték azt az extra minõséget, amire legfeljebb még Tokajban lehetett volna számítani.

A Kreinbacher Birtok egy vadonatúj vállalkozás, amelynek semmiféle elõzménye nem volt a Somlón és a tulajdonos sem foglalkozott korábban borászattal. A névadó Kreinbacher József ugyanis nemzetközi projekteken dolgozó építési nagyvállalkozó, aki elsõsorban missziónak tekinti a magyar szõlészet-borászat fejlõdéséhez való hozzájárulást. Somlói birtokán ennek megfelelõen eddig több mint egymilliárd forintot költött, hogy lerakja egy korszerû szõlészeti-borászati cég alapjait Európa egyik legjobb fehérszõlõ-termõhelyén. (A munka nagyságát érzékelteti, hogy a könnyebb mûvelés miatt kialakított teraszokhoz 3 ezer köbméter uzsai bazaltot hordtak fel a Somló oldalába.)

„Szombathelyiek lévén, illetve Kreinbacher József vaskeresztesi születésû, kézenfekvõ választás volt a Somló. Annál is inkább, mert igen nagyra tartottuk az itteni borokat. Bár Hamvas Béla vagy Márai Sándor szépséges szavait ihletõ borokat nem kóstolhattunk, mégis aki Fekete Béla vagy Györgykovács Imre borait ízlelhette tudta, hogy micsoda lehetõségeket rejt a Somló” – magyarázta el idetelepülésük indokait Baráth Sándor.

Parlagon hevertek a legjobb termõterületek

Még pár éve is nagyon sok terület parlagon volt. Az egykori bányásztelkek közül sokat már nem mûveltek, amelyeket újra be kellett telepíteni. Így a területeiknek több mint a fele, 15 hektár új telepítés. Jó szõlõket nem vágtak ki, mert úgy gondolják, hogy a legjobb minõséget az öreg tõkék képesek produkálni. A vásárolt ültetvényeken is inkább átoltják a régi tõkéket elsõsorban olaszrizlingre. S bár állami gazdaságok és téeszek kezén voltak nagyobb, 4-5 hektáros egybefüggõ területek, de ezek mind a hegy derekánál lejjebb, a lankásabb területeken. Szerintünk viszont szõlõt termelni elsõsorban a hegy dereka felett érdemes.

„A szabad (lehetõség szerint déli fekvésû területeket) 2002 nyarán kezdtük el felvásárolni. Fél hektár volt a legnagyobb, amihez egyben hozzá tudtunk jutni. Ez mind a mai napig komoly gondot okoz, mert nehéz összevonni a területeket, a földhivatali ügyintézés nem egyszerû, hiszen 170 különbözõ helyen vannak a szõlõskertek. Nem ritka, hogy egy helyrajzi számon több tulajdonos is van, ami még nehezebbé teszi a dolgunkat. De az összevonás sikerülni fog, úgy 30 év alatt” – tekint a birtokigazgató optimistán a jövõbe.

A Kreinbacher Birtok szakemberei elsõsorban a borházasításban látják a lehetõséget, mert a somlói értékeket fõleg a cuvék mutathatják meg, hiszen nem a fajtajelleget, hanem a terroirt akarják hangsúlyozni. Kivételt csak a dûlõszelektált borok jelentenek, amelyek olyan különleges helyen teremnek, hogy önmagukban is nagy minõséget adhatnak. De csak abban az évben kerülnek piacra, amikor megütik az elvárt magas mértéket.

A Tornai Pincészet sokkal hosszabb múltra tekint vissza, hiszen az alapítás évének 1946-ot jelölik meg. Az egykori termelõszövetkezeti területeket a privatizáció során megszerzõ pincészet az utóbbi években azonban olyan fejlesztéseken ment át, amelyek új idõszámítást indítottak a vállalkozásnál. A Tornai Tamás tulajdonában lévõ pincészetben 290 millió forintos beruházással szinte új pincét építettek, ahol fahordók mellett, 34 saválló tartályban közel 10 ezer hektoliternyi bort tudnak tárolni, s 100 ezer palack raktározására is módjuk van. A beruházások során a feldolgozó technológiát is korszerûsítették. Ez jelenleg a Somló egyik legnagyobb pincészete, amelyhez 54 hektárnyi szõlõterület tartozik, s 800 embernek ad munkát. Várszegi György pincészetvezetõ szerint a legjobb 30 hektárnyi szõlõterülettel nekik is hasonló problémáik vannak, mint a Kreinbacher Birtoknak, hiszen 20 különbözõ helyen kell folytatniuk a mûvelést.

A szõlõskertjeikben a juhfark, olaszrizling, tramini, sárfehér, csomorika, korona, szürkebarát, zeus, zenit, pinot blanc a legjellemzõbb szõlõfajták. A legnagyobb elismeréseket azonban a hárslevelûvel érték el. Baráth Sándor is megerõsíti, hogy a legmagasabb pontokat a borkritikusok ennek a fajtának adják a somlói borok közül. A szüret néha novemberre is átnyúlhat, s a hosszú érési folyamat jellegzetes aromákkal gazdagítja a borokat, s hatással van azok hosszú eltarthatóságára is. A fehérborok általában gyorsan felérnek a csúcsra, s aztán gyorsan is hanyatlanak. Ez a somlóiakra nem jellemzõ. A különlegességeket keresõ fogyasztók ezért e borokra már külföldön is felfigyeltek.

Piaci esélyek: mítosz és egyediség

Az 550 hektáros borvidék nagyon kicsi, de mégis van értelme, még ha költséges is, marketinget építeni. „A tavalyi termésbõl körülbelül 30 ezer palack bort készítettünk, amit gond nélkül el tudunk adni, javarészt még itthon vinotékákon és éttermeken keresztül” – mondta Baráth Sándor. Egy New York-i borkereskedõ (bizonyos Greg Tatar) viszont arra hívta fel a somlói borászatok figyelmét, hogy Amerikában is lenne piacuk, s elsõsorban a kint élõ magyarok lehetnek a vevõik, akik már halottak a borvidékrõl.

Ugyanakkor a fogyasztói klubok minden hasonló kötõdés nélkül is hajlandóak vásárolni a magyar különlegességekbõl. És ezt el lehet mondani egyes étteremláncokról is. Ezekhez elsõsorban a személyes kapcsolatot kell megtalálni. Galambos Krisztina Hollandiában élõ magyar származású borkereskedõ például a Kreinbacher Birtoktól 5 ezer palack bort rendelt. Elõször hallott róluk, eljött kóstolni, aztán vásárolt. Hasonlóról számolt be Várszegi György is. A Tornai Pincészet borai, többek között az igazi különlegességnek számító jégborai például hasonló módon kerültek külföldön piacra.

Az egyedi értékeket hordozó boroknak mind nagyobb kultuszuk van. A minõségi borok fogyasztása növekszik, miközben a szõlõterületek zsugorodnak egész Európában. A somlóiak e különleges, egyedi borok közé tartoznak, s ezért adhatók el 10 euró körüli ártartományban. A somlói borászok úgy vélik, hogy az ár tükrözi az értéket, amit nemcsak az egyediség, hanem e borok meglehetõsen költséges elõállítása is megalapoz.

Forrás:
HVG.hu
http://www.hvg.hu