Mi újság az egri borvidéken? – interjú a hegybíróval

hvg.hu: Az elmúlt év nem igazán kedvezett a hazai szõlõtermelõknek. A szüret óta több hónap telt el, így talán már higgadtan lehet elemezni a borvidék eredményeit.

Tarsoly József: Egyesek szerint 50, mások szerint 150 éve nem hullott ennyi csapadék errefelé, amit alaposan megsínylett a szõlõkultúra. Amíg 2009 tavaszán a moly és az atka jelentette a legnagyobb problémát, addig tavaly évtizedek óta nem látott betegségek jelentek meg. A peronoszpóra és lisztharmat mellett a szürke és fekete rothadás ellen is védekezni kellett. Utóbbi betegségre sokan már nem is emlékeztek. A korábbi évek viszonylatában ez dupla növényvédelmi kiadással járt, így hektáronként elérhette a 700-750 ezer forintot a mûvelési költség. Mindez kihatással volt a minõségre és a mennyiségre is, hiszen a mustfok 1-1,5 fokkal elmaradt az átlagostól, a termés pedig a szokásos 80-90 q/ha-ról Egerben 27-30 q/ha-ra csökkent. Különösen egyes francia fajtákat – merlot, pinot noir – viselte meg a virágzás alatti rendkívüli idõjárás, sok tõkén egyetlen fürt sem maradt meg, míg a késõi fajtákon átlagos volt a termés.

hvg.hu: Mindez hogyan csapódott le a felvásárlási árakban?

Tarsoly József: A gyengébb minõségû fehér szõlõ jelentõs részét csehek és szlovákok vásárolták fel pezsgõalapanyagnak, de jutott belõle az alföldi borok javítására is. Ennek köszönhetõ, hogy a 2009-es 30-35 Ft/kg ár tavaly õszre 85-90 forintra emelkedett. Ez jelentett valamennyi kompenzációt a gazdáknak, miközben néhány korábbi felvásárló hoppon maradt. A kialakult helyzet viszont arra talán jó volt, hogy végre normális, kiszámítható szerzõdések szülessenek termelõ és felvásárló között, vagyis már a metszéskor tudja a szõlõ-, illetve bortermelõ, miért dolgozik egész évben.

hvg.hu: Milyen állapotban várták a tõkék a metszést?

Tarsoly József: A munkálatok a nagyobb magángazdaságokban már december elején elkezdõdtek, és a visszajelzések nem igazán biztatóak. Több szõlõtábla vége – különösen az alacsonyabban fekvõ területen – vízben áll, ezekkel jelentõs problémák lehetnek tavasszal. Ennek oka, hogy évtizedeken keresztül nem foglalkozott senki a meliorációval, a vízelvezetéssel, amiben hibásak a termelõk is. A csapadékos idõben végzett mélymûvelés folyamatosan rombolja a termõréteget, rontva ezzel a növény életterét, így most ezt a talajmûvelési formát sem ajánljuk. A napokban kezdtük el a próbahajtatásokat, mivel a korábbi mérések egy fürtöt mutattak rügyenként, ami az átlagosnak a fele, harmada. Ez nagyon alacsony, ugyanis normál esetben az egy szem, egy fürt a megfelelõ. Kíváncsian várom, hogy szobahõmérsékleten mit produkálnak majd a vesszõk, a korábbi gondokat hogyan tetézte a téli jelentõs hõmérsékletingadozás.

Fotó: Kovács István

hvg.hu: Mi a helyzet a borpiacon, mennyire tartja korábban megszerzett jó pozícióját az egri bor?

Tarsoly József: A legnagyobb mennyiségben továbbra is a palackozott száraz vörös borok fogynak, a zászlóshajó jelenleg is az Egri bikavér. Évente ebbõl 10 millió palackot értékesítünk, és a kereslet egyre nõ. 2011-tõl melléteszünk egy házasított fehér bort, az Egri csillagot. Bízunk benne, hogy a két küvé borunkkal kiszámíthatóbbá, kezelhetõbbé válik a kereslet-kínálat összefüggése, ezáltal a borvidéken termelt szõlõ mennyiségi, minõségi, valamint ár kérdése.

hvg.hu: Mire számíthat, aki befektetési szándékkal érkezik a történelmi borvidékre?

Tarsoly József: Az ültetvények átlagéletkora 10-15 év, ami nagyon kedvezõ. Az egri borvidék jelenlegi, körülbelül 5600 hektáros szõlõterületén hullámzó árak vannak, Eger térségében a hektáronkénti ültetvényár 1,5-2 millió forinttól indul. Ez nem – vagy alig – éri el a kivágásért kínált uniós támogatást, a 2-2,5 millió forintot hektáronként. Ez az ültetvényfelszámolási folyamat rengeteg kárt okoz az aktív termelõknek. A kivágott szõlõ helyén visszamaradt területet nem gondozza senki, a szomszédos parcellákban megélnek és terjednek a kórokozók. Most járt le az FVM-rendeletben kiírt támogatott kivágás határideje, de több igénylõ is lett volna. Az a baj, hogy a kiírók nem vették figyelembe a helyi adottságokat, ezért elõfordul, hogy egy nagy tábla közepén képzõdött parlagföld. Mint ahogy ez a támogatási forma nem orvosolta a kárpótlás során megszerzett és azóta mûveletlen – nagyrészt csipkebokorral és akácfával benõtt – szõlõmûvelési ágban nyilvántartott területeket. Ezekbõl komoly problémák lesznek, mivel félõ, hogy ezek a szántók is elgazosodott területekké válnak, másrészt a hegybíró engedélye nélkül más kultúrát (pl. erdõ, gyümölcs) nem lehet odatelepíteni, ezért ezekkel a területekkel kezdeni kell(ene) valamit. Jó esetben megvásárolják majd a szomszédok és betelepítik szõlõvel, bár jelenleg a hektáronkénti telepítési költség körülbelül a duplája, mint egy hektár termõ ültetvény eladási ára. Szerencsére hazánkban jelentõs, kb. 12-14 ezer hektár újratelepítési jog van a termelõk és az MVH tulajdonában, így ez nem lehet akadálya újabb szõlõültetvények létrehozásának, míg néhány uniós nagy bortermelõ országnak nincs meg ez a lehetõsége. Nálunk szerkezetátalakításra és fajtaváltásra kb. 3,2 millió forintra lehet pályázni hektáronként, 75 százalék támogatási intenzitással, utófinanszírozásos formában.

hvg.hu: Borhamisítás gyanúja felmerült-e mostanában az Egri hegyközség területén?

Tarsoly József: Szerencsére a 2008-as glicerines ügy óta ilyen nem fordult elõ. Ez az adalékanyag egyébként 1997-ig engedélyezett volt, az azután született bortörvényben tiltották meg a használatát. Mostanában inkább az unióból érkezõ, gyengébb minõségû, fõként olasz borok hazai házasítása kerül szóba, ami tûrhetõbb kategória, mint a csiger-, vagy seprõbor készítés.

hvg.hu: Milyen év vár idén az Eger környéki borászokra?

Tarsoly József: Szerencsére most már nincsenek tárolási gondjaink, sõt egyre nehezebben tudjuk kielégíteni a belsõ keresletet. Mindez annak ellenére történik, hogy a korábbi 28-30 liter/fõ hazai borfogyasztás 20 literre csökkent. Bízunk abban, hogy a külföldrõl érkezett borok nem rontják jelentõsen esélyeinket, amiben az uniós országok fináncainak komoly szerepe lehet. Továbbra is szót emelünk a bürokrácia ellen, mert az adminisztratív terhek aránytalanul magasak, és szeretnénk, ha azok legalább gyakorlatorientáltak lennének. Az pedig régóta megfogalmazott kérésünk, hogy a szakmai döntésekben kérjék ki a szakma véleményét, enélkül ugyanis nem jutunk elõbbre.

Forrás:
HVG.hu
http://hvg.hu