MI TÖRTÉNT A BORMARKETINGGEL?

Az elmúlt napokban hozzánk is eljutott az a közlemény, amelyben Tompa Imre újságíró invitálja a sajtót a Közösségi Bormarketing Kft és új stábjának bemutatkozójára. Többek között ez késztetett minket, a Magyar Bormarketing Nonprofit Kft volt munkatársait arra, hogy valós tájékoztatást adjunk arról az idõszakról, amelyet Tompa úr közleményében „bonyolult viharok”-ként aposztrofál.

Hosszú vitákat követõen és súlyos kompromisszumok árán, 2007. augusztus 1-jén kezdõdhetett meg a literenkénti 8 forint forgalomba-hozatali járulék fizetése, amely a korábbi, hasonló mértékû jövedéki adót váltotta fel. A hatályos jogszabály értelmében a járulékbevétel 40%-a az Országos Borminõsítõ Intézetet (OBI) is felügyelõ Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz (MgSzH) kerül, járulékbevétel másik fele (60%) pedig közösségi bormarketing célokat szolgál. Az évi mintegy 750 millió Ft-ra tehetõ bormarketing forrás az eredeti elképzelés szerint az FVM Agrármarketing Centrumhoz (AMC) került, amelyet a Magyar Bormarketing Nonprofit Kft (MBM Kft) szakmai közremûködése, és az agrárminiszter döntéselõkészítõ szerveként mûködõ Bormarketing Bizottság felügyelete mellett kellene felhasználni.

Több mint 2 év járulékfizetést követõen, elõször 2009. szeptember végén kapott szóbeli tájékoztatást a borászok érdekeit is képviselõ Bizottság a marketingre befolyt összeg nagyságáról (2 év alatt több mint 1.5 milliárd Ft), azonban a felhasználás és a kifizetések részleteit a mai napig sem tisztázta az Agrármarketing Centrum. Komoly aggodalomra ad okot, hogy a szerzõdéskötésekért és kifizetésekért felelõs AMC több, 2009 nyár elején támogatást nyert és azóta sikeresen teljesítõ pályázót sem fizetett ki, néhány esetben pedig még a szerzõdéseket sem kötötte meg. A közbeszerzések kiírása is több esetben indokolatlanul késett, a nyertes ajánlattevõk teljesítését pedig az elhúzódó szerzõdéskötések és kifizetések nehezítették. Utóbbi miatt lehetetlenült el az ágazat meghatározó szervezetei által a szakmai irányítás ellátására létrehozott közhasznú státuszú MBM Kft mûködése is. A szóban forgó feladat ellátásának finanszírozását a vonatkozó jogszabály a bormarketing költségvetés legfeljebb 5%-ban határozta meg (évi mintegy 38 mFt). A fenti feladat ellátására elsõ körben, 2008 decemberében még szerzõdést kötött az AMC az MBM Kft-vel, azonban 2009-ben már közbeszerzésen keresztül kívánta kiszervezni a szakmai elõkészítést. Ugyan a nyár folyamán a szakmai szervezetek több esetben is állást foglaltak a szerzõdéskötés feltételeit illetõen, és kérték a szerencsétlenül megfogalmazott vonatkozó miniszteri rendelet pontosítását, hogy az állami feladatot átvevõ, az ágazatra nézve reprezentatív és közhasznú MBM Kft folytathassa munkáját, a minisztérium azonban érdemben nem reagált. Az AMC ügyvezetõje 2009. október közepére ígérte a beszerzés kiírását, amelyre az MBM Kft is ajánlatot kívánt tenni, azonban a korábbi esetekhez hasonlóan, az AMC indokolatlanul késett a felhívással, amely végül csak december 11-én jelent meg. Az így eltelt közel két hónap alatt az MBM Kft munkája ellehetetlenült, a vállalkozás fizetésképtelenné vált, munkavállalói pedig felmondtak. Részben ennek hatására az agrártárca végül elhatározta a korábban szorgalmazott rendeletmódosítást, és a sajtóban is ígéretet tett az ügy rendezésére. Sajnos a módosítást ezúttal is ügyetlenül szövegezték, amelyre hivatkozva az AMC vezetése ismét megtagadta az MBM Kft-vel történõ közvetlen szerzõdéskötést.

A kialakult helyzet az MBM Kft alapítóit is megosztotta. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) és a Magyar Szõlõ- és Bortermelõk Szövetsége (MSZBSZ) a december 16-i taggyûlésén elsõként vetették el a pótbefizetést, illetve a tagi kölcsönnel történtõ átmeneti finanszírozás lehetõségét, és abból sem csináltak titkot, hogy saját, illetve az érdekkörükbe tartozó vállalkozással indulnak majd a közben kiírásra került közbeszerzésen. A taggyûlésen jelenlevõ tulajdonosok már az MBM Kft felszámolása mellett döntöttek, feladva az eddigi munkát és cserben hagyva ezzel több hitelezõt (többek között volt munkavállalók, alvállalkozók, stb.). Ezt követõen a korábban egy hajóban evezõ HNT és MSZBSZ nem tudott megegyezni a közös pályázat beadásában, így végül két ajánlat érkezett az AMC-hez a közösségi bormarketing szakmai irányítása feladatának ellátására. A két ajánlat egy szempontból mindeképpen megegyezett: a szakmai értékelésért felelõs Bormarketing Bizottság egyik pályázót sem javasolta nyertesnek, amelyet azzal indokolt, hogy az ajánlatok tartalma messze elmarad a megkívánt szakmai színvonaltól. Az agrárminiszter, bár az elmúlt két évben minden esetben elfogadta a Bizottság ajánlásait, ezúttal más álláspontra helyezkedett és az FVM-nek, valamint az AMC-nek korábban már dolgozó, faházépítéssel és rendezvényszervezéssel foglalkozó IDCM Kft-t választotta nyertesnek.

Az ügy pikantériája, hogy a – tönkrement MBM Kft jelenlegi ügyvezetõi posztját is betöltõ – nyertes ajánlattevõ képviselõje a közbeszerzési tárgyaláson azt állította, hogy a Kft egyik alapítója, a Pannon Bormíves Céh (PBC) is támogatja a pályázatot, holott a PBC a Vindependent-el karöltve írásban is elhatárolódott a pályázó vállalkozásoktól. A hivatalos eredményhirdetés óta egyébként a MSZBSZ-en kívül egy borász szervezet sem volt hajlandó kiállni a kezdeményezés mellett, és nem meglepõ módon a közbeszerzésen vesztes HNT sem támogatja a vállalkozást. Oda tehát a reprezentetivitás és a közösségi bormarketing sarokkövét jelentõ legitim érdekképviselet.

Míg az elmúlt 2 évben a pályázatok kiírását és a marketing pénzek felhasználását a stratégia és az éves akcióprogram társadalmi egyeztetése elõzte meg, addig most a valódi befizetõk megkérdezése nélkül, egy szûk érdekkör igényei szerint történhetnek a kifizetések.

A járulékot fizetõ borászok jelenleg csak abban bízhatnak, hogy a Bizottság (amelybe annak idején a MBM Kft 7-bõl 6 fõt delegált) mindent megtesz majd annak érdekében, hogy gátat szabjon a kapkodásnak, és megakadályozza a károkozást.

Bár a Magyar Bormarketing Nonprofit Kft felszámolása még meg sem kezdõdött, az IDCM Kft-t is támogató MSZBSZ közben Közösségi Bormarketing Kft néven új marketing szervezet létrehozását kezdeményezte.

Végezetül, fontos megjegyeznünk, hogy a fentiekkel kapcsolatban senkivel nem kívánunk vitákba bonyolódni, a fent leírt eseményeket tényeknek tekintjük. Jelen közleményünktõl nem reméljük erkölcsi és anyagi kárunk megtérülését, egyetlen célünk, hogy az elmúlt év eseményeinek aktív szereplõiként valós képet adjunk a történtekrõl, amelyekrõl ezidáig a sajtó sem kaphatott érdemi információkat.

Budapest, 2010. február 04.

A Magyar Bormarketing Nonprofit Kft. volt munkatársai,

Árvay Angelika

Geönczeöl Attila

Nemes Richárd

Sándor Judit

Szabó Borbála

Sztakovics Klára

Forrás:
[hirszerkeszto]