Mi minden van egy kanna termelõi borban?

Számos táblát látni a tokaji borvidékhez tartozó településeken, melyek azt hivatottak hirdetni, hogy az adott portán bort lehet vásárolni. Van, ahol kisebb-nagyobb pincészet reklámozza magát így, az esetek többségében azonban a borászathoz nem feltétlenül magas színvonalon értõ, ám annál lelkesebb kistermelõk borait kapni.

A tarcali kutatóintézet által kóstolt borok termelõi alatt nem a tokaji borvidék hírnevét öregbítõ élvonalbeli pincészetekre kell gondolni, hanem ezekre a kistermelõkre, akik nem palackoznak, hanem hordóból kannába vagy flakonba töltik a bort, amit vagy saját vagy felvásárolt alapanyagból készítenek. Sokan az ilyen pincéket és borokat gondolják hagyományos tokajinak – ha penészes a pince, tele van öreg hordóval, és a gazdának is van pár jó sztorija, rossz nem lehet a bor, vélik sokan.

A kutatóintézet munkatársai a borokat kóstolták, értékelték, mikrobiológiailag tesztelték, illetve ellenõrizték a fõbb borászati paramétereket. Az eredményekrõl az intézet lapjában, a Szõlõ-levél legújabb számában számolnak be.

Az eredmény megdöbbentõ.

A tizenötbõl mindössze három tételrõl állapította meg a szubjektív vizsgálat, hogy fogyasztásra alkalmas. A maradék tizenkét borból egy szappanízû, egy poloskaízû, egy erõsen hordó ízû, egy erõsen kénízû, két íztelen, három vizes cukorízû, három pedig nem meghatározható, de rossz ízû. A három fogyasztható bor közül csak egy mutatott a borvidékre jellemzõ jegyeket – azt is ásványvizes palackba töltötte termelõje.

A borok mikrobiológiai vizsgálata során három esetben élesztõt, öt esetben baktériumot, két esetben pedig mindkettõt ki lehetett mutatni a borban. Öt esetben volt steril a minta. A tizenöt mintából a kémiai paraméterek vizsgálata alapján csupán öt tétel felelt meg a jelenlegi elõírásoknak. Az alkoholtartalom két esetben nem érte el az édes boroknál elõírt mértéket, a cukortartalom három esetben nem volt az adott bortípusnak megfelelõ, az illósav az egyik tételben túl magas volt.

Az intézet laboratóriuma nyolc esetben mért a megengedettnél magasabb vastartalmat, ami többnyire rozsdás, korrodált borászati eszközökre utal a termelõnél. A savtartalommal viszont egyik bornál sem volt gond.

„Ha egy kocsival megállnak mellettem, és azt kérdik, hol lehet itt olcsón jó bort venni, jó szívvel nem fogom ajánlani az itt vizsgált egyik termelõt sem” – zárul az intézet lapjában megjelent cikk. Hogy konkrétan mely termelõkrõl van szó, nem említik meg.

Kapcsolódó weboldal

http://tarcalkutato.hu/szolo-level

Forrás:
Mandiner.bor
http://bor.mandiner.hu