Mi a baj a tokaji “édesített” borral?

– A Tokaj-Hegyalján termelt szõlõfajták túlnyomó része szüretkor 19 és 21 cukorfok között van. Ebbõl azonban csak száraz bor jön le. A fogyasztók zöme viszont a félédes és az édes borokat kedveli. Éppen ezért is van lehetõség a borok utólagos édesítésére az EU és a magyar szabvány által szabályozott keretek között. A mi borvidékünkön található termékleírás szigorúan csak helyi szõlõbõl készített sûrítményt enged meg ilyen esetekben utóédesítésre. Információim szerint naponta 2-3 kamionnyi mennyiség megy ki a cégtõl az ilyen borokból.

Marcinkó Ferenc szerint a kereskedõház elõtt két út állhat.

– Az egyik, hogy innentõl kezdve csak 22 cukorfok feletti szõlõt vesz át a Tokaj Kereskedõház Zrt. Ez egy nagyon jó, minõségi termést hozó évben is csupán maximum 10 százaléka a szõlõnek, ez viszont nagyságrendekkel megemelné a borok árát, ami kérdéses, hogy kelendõ lesz-e a piacon. Az alapborok esetében 10-13 százalékos visszaesés mutatkozott az eladásban, a prémium borok esetében pedig 30-40 százalékos visszaesés, ezért valószínûsíthetõ, hogy a vásárlók más termékeket részesítenének elõnyben. A másik út, hogy az édesített borokat egy más márkanéven, mondjuk Zempléni borként árusítaná a cég. Ez viszont új termékként jelenne meg a piacon és olcsóbban kellene adni az eddiginél, mert amíg a Tokaji márkanév miatt az átlag vásárló hajlandó palackonként 2-300 forinttal többet adni, a Zempléni bor nem mondana a számára semmit. Egy új termék felfuttatásához kell 4-5 év, és addig valakinek a veszteséget, ami százmilliókra is rúghat, valakinek le kell nyelnie, hiszen jelenleg ez a fajta termék adja a cég bevételének jelentõs hányadát.

Forrás:
BOON
http://www.boon.hu