Merre tovább Tokaj-Hegyalja?

Tokaj-Hegyalja védtelenségének legfõbb oka, hogy a területnek nincs igazán gazdája területfejlesztési és önkormányzati szempontból. A 27 hegyaljai település öt kistérségen osztozik, így az egységes cselekvés és fejlesztés szinte elképzelhetetlen. Erre a problémára legkomolyabban a szerencsi szalmatüzelésû hõerõmû felépítésének terve hívta fel a figyelmet. Ez a 2007-ben kipattant ügy hívta fel a figyelmet arra, hogy a térség borászai, turisztikai szereplõi és települései hiába fektettek be a terület fejlesztésébe és értékeinek megõrzésébe a beruházásaik világörökségi cím ide vagy oda, nem védettek olyan tevékenységekkel szemben, mint a szerencsi kísérlet.

„Egyértelmûen a borászok és a borok a fõszereplõi a térségnek, ennek köszönhetõen alakult ki az építészeti kultúra és tájszerkezet, ez hozta magával a szolgáltatások fejlesztését is. Emiatt kézenfekvõ, hogy a borászatok kell koordinálják a Hegyaljával kapcsolatos terveket” – mondta Takács András a Tokaj-Hegyalja Fejlõdéséért Szövetség ügyvivõje. A szövetség célja az, hogy a világhírû tokaji bor mellé felépítsék a borvidéket is. „Nagyon büszkék voltunk arra, hogy a világörökségi cím birtokosai vagyunk, de nem bontottuk ki az ebbõl fakadó lehetõségeket és fejlõdési utakat. A szerencsi erõmû esetén is világörökségi címmel lehetett blokkolni az építést, ez rá mutatott arra, hogy nemcsak védekezésre, hanem építésre is használható a cím.”

Az erõmû fenyegetõ hatása mozgásba hozta a világörökségi területért tenni akaró civileket is. Az addig egymással nem kommunikáló borászok 2009-ban egységes érdekképviseletet hoztak létre, hogy esélyt adjanak a közös borvidéki politikát megvalósítani. A hét borászegyesületet tömörítõ Tokaj-Hegyalja Fejlõdéséért Szövetség legfõbb feladatának azt tartja, hogy elérje a terület egységes kezelését és fejlesztését. A hegyaljai borászat szinte ma is olyan sokszínû etnikailag, mint a középkorban, mikor betelepültek a vallon és német borászok. Takács András szerint azonban az idetelepülõ külföldi tulajdonú borászatok éppúgy magukénak érzik a helyiek problémáit, mint a hazai borászdinasztiák. Nem egy esetben õket még könnyebb is meggyõzni az együttmûködésrõl.

A világörökségi cím eddig semmilyen állami feladatot, felelõst nem rendelt maga mellé. „Sokszor felmerült kérdésként, hogy az állam miért nem fejleszti a Tokaj-Hegyaljai Borvidéket. Utólag már egyszerû a válasz: azért, mert nem kötelezi erre törvény. Ebben azonban változás léphet fel, ugyanis immár véleményezik a világörökségi törvényjavaslatot, ami feltehetõleg még ebben a ciklusban az országgyûlés elé kerülhet. Ez a törvény mind a nyolc hazai világörökségi terület értékmegõrzését és értékalapú fejlesztését állami feladattá tenné. A törvény egy fejlõdési pályára állítaná a 27 borvidéki települést, és nem kellene a továbbiakban erõmûvek építésének megakadályozására pazarolni az energiánkat. – számolt be a legfrissebb eredményekrõl Takács András.

Forrás:
Agro Napló
http://www.agronaplo.hu