Mennyi kristálycukorral nem hamis a bor?
A bortörvény szerint 30 napos üzembezárással büntethetõ az, aki bort hamisít, például a bor alkoholtartalmát a megengedettnél több répacukorral növeli. Június végén három borászat bezárásáról, valamint egy mûködési engedély visszavonásáról adtunk hírt, mindegyik büntetést ilyen hamisítás miatt rótták ki. A borminõsítõ – teljes nevén Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Borminõsítési Igazgatóság, BI – adatai szerint idén ez volt az elsõ három pincebezárás, de ez az elmúlt éveket tekintve korántsem mondható egyedinek, tavaly például 13 ilyen határozatot hoztak.
Sok 495 hektoliteres minta
A bortörvény szerint 500 hektoliter fölötti mennyiséget csak akkor lehet forgalomba hozni, ha a beküldött mintát a BI felügyelõinek jelenlétében veszik; Kocsi Emília, a BI általános igazgatóhelyettese ezzel kapcsolatban – minden külön kommentár nélkül – annyit jegyzett meg, hogy „sok 495 hektoliteres mintánk van”.
Mindenesetre az elgondolkodtató, hogy a borászok által levett, és a hatóságnak megküldött boroknak mindössze 4-4,5 százalékával voltak problémák, míg a helyszínen, a felügyelõk által vett mintáknál ennek csaknem tízszerese, 30 százalék körüli a kifogásolási arány (amit persze részben az is magyaráz, hogy az utóbbi esetben jórészt azért mennek ki vizsgálódni, mert megvan a gyanú, hogy valami nincs rendben). Ráadásul elõbbi esetben a problémák többsége a kiszerelésre, címkézésre vonatkozik, tehát nem jelentõs, nem egészségre káros hiányosságokat találnak.
„Évente 14-15 ezer mintát vizsgálunk. Ebbõl durván 8500 esetben belföldi forgalmazásra kérnek engedélyt. Nagyjából 3500 esetben európai uniós vagy egyéb export- és importtermék mintáját vizsgáljuk, ezekben az esetekben a termelõk, forgalmazók (borászok) maguk küldik be a mintát az igazgatóságra. A maradék 2000-2500 vizsgálat az olyan típusú ellenõrzés, amikor a felügyelõink a helyszínen, a pincészetekben, kereskedelmi egységekben vesznek mintát” – sorolta a fõbb adatokat Kocsi Emília.
Jóhiszemû volt
A júniusi három pincebezárásból kettõt ez utóbbi kategóriába ellenõrzést követõen rendeltek el, Sümegi József, a borakadémia elnökének pincészete viszont forgalomba hozatal elõtti mintát küldött be a hatóságnak. Lapunknak az ügy kirobbanása után azt mondta, hogy ez – vagyis hogy õ nyújtotta be a mintát, és nem ellenõrzésen csaptak le rá – a jóhiszemûségét bizonyítja. Szerinte a pincebezárásról hozott döntés „kicsit merev intézkedés” volt, emellett azt is mondta: a bortörvény módosításával lehetõvé kellene tenni, hogy a hasonló esetekben a hatóság rugalmasabban járhasson el.
A borászok többsége nem feltétlenül osztja Sümegi véleményét. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának az elnöke kérdésünkre azt mondta: a bortörvényre a borászok többsége panaszkodik, azok is, akiket eddig nem büntettek. Az, aki nem érintett a szankciók által, jellemzõen arra panaszkodik, hogy bürokratikus a rendszer, fõleg a nyilvántartásra vonatkozó részek – mondta a fõtitkár. A borászok szerint súlyos gondot jelent az, hogy a borjog – nemcsak a hazai, hanem az uniós is – túl sûrûn változik, az elmúlt két évben egész Európában alapjaiban írták át a borjogot.
Túladagol vagy pancsol?
A szándékos hamisításból és a technológiai fegyelmezetlenségbõl adódó szabálytalanságok szankcionálása nem elég elkülönült, a borjog nem veszi figyelembe például, hogy valaki megengedett javítóanyagot adagol-e túl, vagy olyasmit tesz-e a borba, aminek abban semmi helye nincs – mondta a HNT fõtitkára arra a kérdésünkre, hogy mi a jelenlegi szabályozással kapcsolatos legsúlyosabb kifogása. Szerinte ugyanakkor a BI rendszerint megalapozottan és körültekintõen, a jogszabályokat betartva szankcionál.
A borászok egy része viszont huzamosabb ideje kifogásolja a borminõsítõ eljárását különbözõ szakmai fórumokon. Példaként megemlíthetõ, hogy gond van a mintaleadás körülményeivel, sokak szerint a forgalomba hozatalhoz leadott minták értékelése nem kellõen gyors, aminek káros üzleti hatásai vannak.
Kamocsay Ákos, aki 1999-ben az év borásza volt, szintén úgy érzi, hogy alapvetõen nem a bortörvénnyel van baj – bár szerinte cukrozási ügyekben túl szigorú a nemrég hatályba lépett új szabályozás –, hanem a szakhatóság ellenõrzési és bírságolási gyakorlata kifogásolható. „Nem biztos, hogy a címkén a kéntartalom feltüntetése-e a legfontosabb, amit szankcionálni kell” – említ Horváth és Kamocsay egymástól függetlenül egy sok borászt zavaró példát.
Díj és bírság
Persze címkézési problémák miatt még egyetlen pincét sem zártak be, ahhoz ennél sokkal súlyosabb szabálysértés kell. Például az alkoholtartalom répacukorral tuningolása, ami a mostani üzembezárások alapja is volt. Sümegi József – akinek két bora, egy cuvée és egy jégbor nagyjából a bírság kiszabásának idõpontjában lett ezüstérmes egy nemzetközi borversenyen – lapunknak korábban kisebb technológiai problémáról beszélt. „Egyszerû kis technológiai hibáért nem szoktak borászatot bezárni, ilyenkor nem feltétlenül a cukros zsák borult bele a borba” – reagáltak erre szakmabeliek.
A bort jelenleg úgy lehet cukorral vagy mustsûrítménnyel feljavítani, hogy annak hatása nem haladja meg az 1,5 térfogatszázaléknyi alkoholtartalmat – mondta Kamocsay (eddig 2 térfogatszázalék volt ez a határ, az augusztus 1-jétõl hatályba lépõ módosítás egy kompromisszumos EU-szabályváltoztatás eredménye, voltak olyan törekvések is, hogy teljesen eltöröljék a feljavítást). A BI mostani vizsgálata mindhárom pincében jóval nagyobb répacukorarányt állapított meg, de egyéb kifogások is voltak a bevizsgált borokkal.
Borult a cukor
A Borletin Kft. ezúttal egy tavaly novemberi mintavételen bukott meg, egy alföldi kékfrankos félédes vörös tájbor néven forgalmazott italból vettek mintát. A vizsgálati eredmények alapján a bor hibás illatú és ízû volt, alacsony metanol- és hamutartalommal. Az elõállítói túllépték a citromsav-tartalom literenkénti 1 grammos felsõ határát, és a bor alkoholtartalmának 80 százaléka répacukorból keletkezett.
Három hektoliternyi ilyen hamisított bor forgalmazását tiltották meg, azonban a borászatot nem kötelezték megsemmisítésre: „megihatja, adhat belõle a rokonoknak, de közfogyasztásra nem hozhatja forgalomba” – sorolta az igazgatóhelyettes. A cég a borminõsítõ listája szerinte csak ebben az évben 13 szabálysértést követett el, ezért sújtották a törvény szerint legszigorúbb büntetéssel, az üzemengedély elvételével is. Ilyen intézkedést a BI akkor rendelhet el, ha valaki visszatérõ rendszerességgel, és bizonyíthatóan megsérti a bortörvényt – mondta Kocsi Emília.
A Mart-Den Bt. csekély mennyiségû, 0,3 hektoliternyi félédes fehér tájborának az alkoholtartalma nem érte el a minimális 9 százalékos szintet, alacsony volt a metanol-tartalma, hibás az illata és az íze, a szorbinsav-tartalma meghaladta a literenként engedélyezett 200 milligrammos mennyiséget, az engedélyezett határ fölött volt a vas- és a citromsavtartalma, míg az alkohol több mint nyolcvan százalékban répacukorból keletkezett.
A borakadémia elnöke, Sümegi József lapunknak már korábban elmondta, náluk is a répacukorral volt baj – bár kisebb, mint a másik két pincészetben –, a BI adatai szerint a forgalomba hozatali engedélyezési eljárásra beküldött borban 45 százalék volt a répacukor aránya; igaz, itt nagy mennyiségrõl, 145,9 hektoliterrõl volt szó. Ugyanakkor az õ pincészeténél sem most elõször talált hiányosságokat a BI: „a Keller Kft.-nek 2008-2009. évben 19 ügye volt nálunk” – mondta Kocsi Emília.
Volt már gond
„A mostanihoz hasonló probléma is elõfordult, répacukorral édesített, hamisított bortételt találtunk a kft-nél, a bor literenként 44,4 grammos cukortartalmából 19 gramm répacukor volt” – közölte az igazgatóhelyettes. Több esetben minõségvédelmi bírságot kellett fizetniük, mert például nem volt édes az édesnek nevezett bor, baj volt a címkefelirattal, nem volt megfelelõ a cukortartalom, sûrûségben, alkoholtartalmában eltért az ellenõrzött tétel a minõsítettõl.
A túlcukrozott borok egyértelmûen hamis bornak számítanak, ilyenkor a bortörvény szerint a BI nem róhat ki a 30 napos pincebezárásnál enyhébb szankciót. A kisebb szabálytalanságokat viszont a borászok jellemzõen megússzák enyhébb büntetéssel. Azt, hogy a BI milyen retorziókat alkalmazhat, a bortörvény írja elõ.
Eszerint a kisebb súlyú szabálytalanságokat minõségvédelmi bírsággal büntethetik, a következõ fokozat a határozott idejû, harminc napra szóló üzembezárás, majd ezt követi a mûködési engedély visszavonása; a rendszerben új elemként jelent meg nemrégiben a mulasztási bírság is. Emellett, ha hamisításra bukkannak, akkor a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnokságnak is átadják az ügyet jövedéki eljárásra.
Több mint ötszáz bírság
Tavaly 515 esetben szabtak ki bírságot kifogásolható minõségû, kiszerelésû, minõsítés nélkül árusított borokra. A bírságok összesen 160 millió forintra rúgtak, emellett 24 elõállító ellen jövedéki eljárást kezdeményeztek, valamint elrendelték a már említett 13 borászat 30 napos bezárását. Ez az év idõarányosan egyelõre a borászatoknak kedvezõbb képet mutat a három bezárással és egy engedélyelvétellel.
És bár elvileg ez lenne legszigorúbb bírság, ilyenkor a megbüntetett társaság tulajdonosai más cégnéven kiváltják az új üzemengedélyt. Ez Kocsi Emília szerint is bevett gyakorlat, amivel nem tudnak mit kezdeni, „ezt nem tiltja a törvény, csak a hatóságnak ad pluszmunkát”. A Borletin ügyében is ez valószínûsíthetõ, miután a cégbõl április végén kivált a Radgrade Kft. – a társaság e-mail címében még most is a borletin név szerepel –, és a pénzügyi adatok szerint ez vitte tovább a tényleges tevékenységet.
Mi hány százalék?
A bortörvény értelmében az asztali és a minõségi borok alkoholtartalmának legalább 9 térfogatszázaléknak kell lennie, vagyis ezeket ilyen alkoholtartalomig kötelezõ feljavítani (de mustjavítást legfeljebb 12,5 térfogatszázalékig lehet végezni). Elõírás azonban, hogy a bor összes alkoholtartalma legfeljebb 2 térfogatszázalékkal növekedhet a javítás hatására (ez változik augusztusban 1,5-re), vagyis az összes alkoholtartalomnak csak nagyjából 20 százaléka származhat répacukorból (miközben a vizsgált boroknál olykor a 80 százalékot is meghaladta ez az arány).
Forrás:
Index.hu
http://www.index.hu