Megépül-e a szerencsi hõerõmû?

900 millió dolláros orosz államadósság “lebontása” körüli üzletekkel vált ismertté. A 2005-ben alakult és Hujber érdekeltségi körébe tartozó BHD Hõerõmû Zrt. 40 millárd forintos szerencsi beruházása heves indulatok célpontja lett.

hvg.hu: Miért esett a választásuk éppen Szerencsre, illetve Hegyaljára?

Hujber Ottó: Magyarországon az áramszolgáltatók kezében van a 120 kilovoltos alállomások hálózata, ahová az egy-két megawatt teljesítmény fölötti erõmûveket csatlakoztatni lehet. Három cégcsoport került meghatározó pozícióba: a DÉMÁSZ-nak francia tulajdonosa van, a másik kettõnek német. Nekünk csak a német RWE által tulajdonolt ÉMÁSZ, az észak-magyarországi áramszolgáltató területén nyílt lehetõségünk mezõgazdasági biomasszára alapozott erõmûvet építeni.

hvg.hu: Hogyan szerzik be a nyersanyagot, a biomasszát ezen az alapjában véve szõlõtermelõ vidéken?

H.O.: Szerencsre azért is esett a választás, mert ott egy nagy kapacitású cukorgyár mûködött, melynek körzetében évente 770 ezer tonna cukorrépát termeltek meg és dolgoztak fel. És persze az sem volt mellékes, hogy a város képviselõtestülete, pártállástól függetlenül, lelkesen fogadta a szalmaerõmû telepítését.

hvg.hu: Ennek ellenére a tokaji szõlõbirtokosokat tömörítõ egyesület szervezésében környezetvédelmi indokokra alapozott, tiltakozó mozgalom szervezõdött az erõmû ellen.

H.O.: 2007 õszén, mintegy száz résztvevõvel tüntetést tartottak Szerencsen az erõmû felépítése ellen. A tiltakozók többsége Tokajból és Budapestrõl érkezett. Ez a demonstráció nagy nyilvánosságot kapott, míg a másikról, az erõmû melletti szimpátiatüntetésrõl hallgatott a média. Utóbbin, a két hónapja tartott megmozduláson több mint négyszázan vettek részt, helybeliek. Állást foglalt az erõmû mellett a helyi vállalkozók szövetsége, a Szerencs és Környéke Fejlõdésért Egyesület, és a bezárt cukorgyár dolgozóinak a szakszervezete is.

hvg.hu: A városban hét százalék fölött van a munkanélküliség, míg a környéken a húsz százalékot is meghaladja. Teremt a BHD erõmûve annyi munkahelyet, amely felszívja a felszámolt cukorgyár munkásait?

H. O.: A cukorgyárban összesen 110 ember dolgozott, és körülbelül 300 beszállítója volt. Az erõmû 133 embernek ad majd munkát, ebbõl negyvenkét sofõr lesz, akik a szállítást végzik majd. De több ezer alapanyag termelõvel számolunk, és ezek az emberek valószínûleg jobban élnek majd, mint most. Jövõ évi induló áron számítva, mintegy három milliárd forintot fizet ki az erõmû évente a beszállított tüzelõanyagért, s ez az összeg az infláció mértékével csak emelkedik.

hvg.hu: Milyen anyagokat éget majd el az erõmû?

H. O.: Kukoricaszárat, árterületen lekaszált szénát, aprítékot, venyigét. Ezt mind össze kell gyûjteni a környéken, ami munkát adhat a térségben a halmozottan hátrányos helyzetû cigány lakosságnak is.

hvg.hu: Úgy tudom, célirányosan is termelnek majd, ami ellen a szõlõ- és bortermelõk hevesen tiltakoznak.

H.O.: A z erõmû számára termelt, elégethetõ növény az energiafû, mely másfél méter magasra is megnõ. Közönséges fûfajta, és oda vetik, ahol semmi más nem nõ, például árterületekre. De az erõmû elsõsorban nyolcvan kilométeres körzetében termõ gabonaszalmára épül, melybõl évi 280 ezer tonnát használ majd fel. Továbbá repceszalmát is égetünk majd, melybõl ezen a területen mintegy 170 ezer tonna keletkezik, kukoricaszár mellett, melybõl 300 ezer tonnára számítunk. A térségnek csak viszonylag kis részét borítja szõlõ. Zemplénben 230 ezer hektár mezõgazdaságilag mûvelt területbõl körülbelül hatezer hektár, ami elenyészõen kevés. Amúgy Tokaj húsz kilométerre van Szerencstõl, és a kifejezetten környezetbarát erõmû egyáltalán nem zavarja majd az évszázados hagyományokra visszatekintõ bortermelést.

hvg.hu: A környezetvédõk szerint viszont az erõmû óriási teherautó forgalmat generál majd a térség útjain. Kifogásolják a technológiát is, mondván, hogy nem elég környezetbarát.

H.O.: Nem így van, a BHD erõmûve környezetbarát, vidékfejlesztõ beruházás. Megfelel az EU elõírásainak, és mint megújuló energiaforrásra épülõ erõmû, a környezetvédelmi alapból támogatásban részesül. Dán technológiát alkalmazunk, szigorúan tartjuk majd magunkat az elõírásokhoz, melyek az égéstermékek határértékeit elõírják. Dániában hatvanhét ilyen rendszerû létesítmény mûködik, nálunk ez lesz az elsõ. Angliában is mûködik hasonló, harmincnyolc megawattos erõmû, amely megkapta a Nemzeti Zöld Alma díjat, annyira környezetbarát. A mienk negyvenkilenc megawattos lesz. Ami a teherforgalmat illeti, nem szabad elfeledkezni arról, hogy a bezárt cukorgyárnak évente 1,1 millió tonna teherforgalma volt: 770 ezer tonna répát hoztak, illetve 300 ezer tonna cukrot és mellékterméket vittek. Ráadásul ez a mennyiség a kampányidõszakra, gyakorlatilag négy hónapra koncentrálódott, szeptembertõl decemberig. Az erõmûbe egy év alatt mintegy 280 ezer tonna szalmát szállítanak majd, ami havi 24 ezer tonnát jelent. Ez a tizedrésze a cukorgyár havi forgalmának.

Rónavölgyi Endréné, Szerencs szocialista polgármestere

hvg.hu: A város határában biomassza erõmû építését finanszírozó Hujber Ottó MSZP-hez közeli vállalkozó. Ezért támogatják?

Rónavölgyi Endréné: Sem az MSZP-nek, sem pedig a magyar baloldalnak nincs köze ehhez a beruházáshoz. Az erõmû független a politikától, országos, és helyi szinten egyaránt. A várost sok csalódást érte az utóbbi idõben. Négy éve ipari parkot hoztunk létre, és reméltük, sok új befektetõ jön hozzánk. De hiába vártunk rájuk, egészen addig, míg a BHD Zrt. el nem döntötte, itt építi meg az új erõmûvet.

hvg.hu: Viszont Tokaj ellenzi a beruházást.

R.E.: Amikor a BHD Zrt. megkapta a környezetvédelmi hatóság engedélyét, megindult a szervezkedés az erõmû ellen. Tokaj polgármestere, Mayer János hosszabb ideje lobbizik ezért, hogy megépüljön a városát elkerülõ út, és a helyi borászok és környezetvédõk támogatásával indult akcióban lehetõséget látott arra, hogy, “megzsarolja” Szerencset, megszerezze rá a forrást. Felmérést végeztünk a városban, hogy megtudjuk, mekkora a beruházás támogatottsága. Kiderült, hogy a városlakók 67 százaléka mellette van. Ugyanakkor a környezetvédõknek sikerült elbizonytalanítaniuk a pénzügyi befektetõket. Ma ennek a bizalomnak a visszaszerzéséért harcolunk.

Érvek pro és kontra

Bodó Judit, a Tokaji Bormívelõk Társaságának elnöke.

hvg.hu: Önök környezetvédelmi okokból ellenzik a Szerencsre tervezett szalmatüzelésû erõmûvet. Mik az indokaik?

Bodó Judit: Nem csak környezetvédelmi, hanem világörökség-védelmi okokból ellenezzük azt. Tavaly õszi tüntetésünkkel arra szerettük volna felhívni a figyelmet, hogy a mi vidékünk történelmi borvidék. Itt évszázadok óta borászatból, szõlészetbõl és az ehhez kapcsolódó foglalkozásokból élt az emberek jelentõs része. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az UNESCO által világörökségnek minõsített területen épüljön meg Európa legnagyobb szalmatüzelésû erõmûve. A tervekbõl kitûnik, hogy az erõmûhöz közel száz kilométeres körzetbõl szállítanák az alapanyagot, mert az nem terem meg helyben. De nem is szeretnénk, hogy itt teremjen, mert a szõlõ monokultúra nem fér össze az energiafûvel. Tokaj-Hegyalja számára súlyos probléma, hogy az utóbbi idõben tranzitútvonallá vált. Terveink a kamionforgalom csökkentésére, nem pedig a növelésére irányulnak. Ma Tokaj-Hegyalján több száz éves házak, pincék, kúriák repednek meg a kamionforgalomtól, melyeket mindenképpen meg kell védenünk.

hvg.hu: Az erõmû hívei azt állítják, hogy a megszûnt szerencsi cukorgyár nagyobb közúti forgalommal járt, és jobban szennyezte a környezetet, mint az új, környezetbarát erõmû. Ehhez mit szól?

B.J.: Felfogásunk szerint inkább a borászathoz és a turizmushoz kapcsoló munkahelyeket kellene teremteni ebben a térségben, nem pedig erõmûvet építeni.

Takács András PhD, tanácsadó-szakpszichológus, a Zemplén 2007 Társaság programvezetõje.

hvg.hu: Ön kétségbe vonja a BHD Hõerõmû Zrt. erõmûvérõl közzétett adatokat, és ezen az alapon ellenzi a szerencsi építkezést.

Takács András: Az adatokat nem vonom kétségbe, csak érdemes alaposan megnézni azok tartalmát. A BHD Hõerõmû Zrt. hatástanulmánya szerint az erõmû szalmával való ellátása naponta 196 kamion vagy teherautó mozgását igényli, ami szintén energiafelhasználással jár. Mivel Tokaj-Hegyalja a világörökség része, ellenezzük ezt a forgalmat. Kétségbe vonjuk továbbá, hogy a beruházás valóban kíméli a környezetet. Hatásfoka mindössze 31,51 százalékos, a keletkezõ többlet hõ hasznosítása nem megoldott. Annak az erõmûnek, melyet a szerencsi kistérség polgármesterei Dániában megtekintettek, több mint 90 százalékos a hatásfoka, és az áramtermelést tekintve, lényegesen kisebb teljesítményû. Szerencsen a világ legnagyobb kapacitású, 49,9 megawattos szalmatüzelésû erõmûve épülne meg.

hvg. hu: Legfontosabb érvük az erõmû ellen, hogy az UNESCO világörökség területén épül. Igaz, a védõövezet szélén, nem pedig a “magterületen”.

T.A.: Tokaj-Hegyalja 2002-ben UNESCO világörökségi címet kapott és Kezelési Terv is készült hozzá. Ennek a szerencsi erõmû több ponton ellentmond. A beruházást be kellett jelenteni az UNESCO Világörökségi Központjába is, amit a magyar kormány, az elõírásnak megfelelõen, 2007 júniusában meg tett, ami után az UNESCO hivatalos eljárást indított az ügyben. 2008 novemberére készül el az erõmûrõl a világörökség szempontjait figyelembe vevõ hatástanulmány, magyar akadémikuok közremûködésével. A szerencsi ügy még nem zárult le. Álláspontunk szerint az energiafû termesztése sem egyeztethetõ össze a szõlõtermesztéssel, ahogy az új erõmû sem illeszkedik a védett tájképébe. Igaz, utóbbit a most bezárt, környezetszennyezõ cukorgyárról is el lehetett mondani, de ki meri azt állítani, hogy az elõdeink által elkövetett hibákat a megváltozott körülmények között, több mint egy évszázad múlva bátran megismételhetjük?

Runda István, a nemrég bezárt szerencsi cukorgyár szakszervezeti bizottságának elnöke, aki maga is demonstrált az erõmû mellett.

hvg.hu: A cukorrépa termelést, és a répacukor gyártását az EU direktívája alapján Magyarországon is leépítik. Ezért zárt be 119 évi fennállás után Szerencs is. Hányan dolgoztak a gyárban?

Runda István: Száz-száztíz fõ dolgozott a gyárban, és közel háromszázan beszállítóként.

hvg.hu: Mihez kezdenek most, hogy munka nélkül maradtak?

R.I.: A dolgozókat nagy sokk érte a cukorgyár felszámolásával. Márciusban jelentette be az igazgatóság, hogy nincs alapanyag, felszámolja a gyárat, és az év végéig fokozatosan mindenkit elbocsátanak. Szerencsen generációknak adott munkát a gyár, nagyon kötõdtek hozzá. Nem is értették, miért számolják fel, hiszen nyereséges volt, és az utóbbi években több milliárdért fejlesztették a technológiáját. i gaz, a tulajdonos, a Nordzuker ezt az összeget visszakapja a szerkezetátalakítási programból, de ez a pazarlás mégis megdöbbentõ volt a számunkra. Az elbocsátott cukorgyári dolgozók most a végkielégítésbõl élnek, ami egy évi bérüknek felel meg, illetve a szerkezetátalakítási programban szereplõ szociális terv szerint részesülnek támogatásban, ami átlagban még huszonegy havi bért tesz ki a gyár állandó dolgozóinál.

hvg.hu: Tapasztalt munkásgárda dolgozott a szerencsi cukorgyárban. Van garancia arra, hogy a hõerõmû átveszi ezeket az embereket?

R.I.: A szerencsi kistérség munkaerõ piaci helyzete válságos. A mezõgazdaságban jelenleg nincs munka, de nincs felvétel az üzemekben sem, így a Nestlé tulajdonába került volt csokoládégyárban. A cukorgyár dolgozói mûszaki beállítottságúak, átlag életkoruk ötven év körül jár. A cukorgyár szakszervezeti bizottsága és a BHD managementje között megállapodás született arról, hogy az erõmû koruktól függetlenül foglalkoztatni kívánja a cukorgyár dolgozóit, hiszen közülük sokan tapasztalatot szereztek a cukorgyárerõmûvének üzemeltetésében is. Számukra az egyetlen megoldás, illetve remény, a BHD Zrt. által felépítendõ szalmatüzelésû erõmû.

Forrás:
hvg.hu
http://www.hvg.hu