Megegyezés az új bortörvényrõl – érvényesülhetnek a minõségi termelõk igényei

Megszûnhet az Országos Borszakértõ Bizottság (OBB); a különleges minõségût kiválthatja az eredetvédett bor kategóriája; hosszabb távon csökkenhet a borvidékek száma; megszûnhet az állami ellenõrzõ jegy – többek között ezek lehetnek a következményei a hosszú konzultációsorozat után létrejött négypárti megegyezésnek. A korrekciók az ágazat arculatát megváltoztatva a \”tömegtermelésrõl\” a magas minõségû borok készítésére helyeznék át a hangsúlyt.

Az európai uniós csatlakozással összefüggésben megalkotandó új bortörvény tavaly õsszel került a parlament elé, ám általános vitája – a minõségi termelõk és szervezeteik részérõl is megfogalmazott kifogások miatt – a mai napig nem zárult le. A korrekciók megszövegezésére és egyeztetésére a földmûvelésügyi tárca Botos Ernõ Péter miniszteri biztost kérte fel. A szakember a Világgazdaságnak megerõsítette, hogy kedden lezajlott az utolsó nagyobb szakmai-politikai konzultáció, amelyen a négy parlamenti párt és az FVM képviselõje mellett részt vettek a szakmai és termelõi szervezetek is. A megállapodás megszületett – szögezte le Botos Ernõ Péter -, ám annak részleteirõl az \”utolsó simításokra\” hivatkozva nem számolt be. Elmondta még, hogy az ellenzék részérõl megjelent az igény: hasonlóan érdemi egyeztetésekre kerüljön sor a jogszabályhoz kapcsolódó rendeletek megalkotását megelõzõen is. Hozzátette: miniszteri biztosként ígéretet tett erre.

Lapunk információi szerint legkésõbb jövõ hétfõn négypárti indítvány formájában nyújtják be a parlamenthez a módosító indítványokat. Ennek révén elérhetõnek tûnik a teljes konszenzus, noha a jogszabály elfogadásához \”papíron\” csak a képviselõk felének támogatására van szükség.

A korrekciók legtöbbje – információink szerint – a minõségi bortermelõk igényeit tükrözi, amelyeket a Tokaj Renaissance Egyesület és a Pannon Bormíves Céh képviselt a tárgyalásokon. Az OBB \”szélnek eresztése\” például elsõsorban Tokajban fogalmazódott meg: az aszúk e testület általi érzékszervi bírálata számos, a bortörvény elõírásainak megfelelõen készült magas minõségi bor forgalmazását akadályozta – állítják a borvidéken. Az OBB szerepkörét minden arra igényt tartó borvidéken a helyi borszakértõi bizottságok veszik át, vagyis a termelõk maguk dönthetik el, mely termékek képviselnek megfelelõ színvonalat. Igaz, felmerül egy \”másodfok\” létrehozásának igénye.

Ehhez kapcsolódik az eredetvédett borok kategóriájának megalkotása és megerõsítése, amely kiváltja a különleges minõségû szintet. Ennek következtében megszûnik az állami ellenõrzõ jegy is, amelyet a különleges minõségû nedûk mellett kötelezõ volt elhelyezni a tokaji borokon, illetve az egri és a szekszárdi bikavéreken. Elõzetes döntés született arról, hogy aszút a jövõben kizárólag a tokaji borvidéken készíthetnek. Hegyaljai elvárás volt még, hogy aszút csak a borvidéken lehessen palackozni. Úgy tudjuk, a helyben palackozás kérdését a bortörvény a borvidékek hatáskörébe utalja majd.

A termelõi elutasítás eredménye, hogy az új bortörvény nem teremti meg a lehetõséget régiós – több borvidék termésének feldolgozásával készült – minõségi nedûk termelésére. Ehelyett ismét napirendre kerülhet a jelenleg huszonkét borvidék számának csökkentése. Ezt oly módon oldhatják meg, hogy a törvénybõl kiveszik a felsorolást, s a késõbbiekben rendeleti úton változtatnak a listán. A borvidékekhez tartozó települések soráról ugyanakkor továbbra is a jogszabály rendelkezik majd, vagyis a helyi érdekek ezáltal nem sérülnek.

Forrás:
VG
http://www.vilaggazdasag.hu