Meg kell dolgozni az oroszokat!

Emlékeztetõül: a rendszerváltás elõtt volt olyan év, amikor hazánk 1,6 millió hektoliter bort exportált az egykori Szovjetunióba (2,5 millió hektót a keleti blokk országaiba). Azóta óriásit változott a világ. Ha csak a keleti partnereket tartjuk szem elõtt, a rendszerváltozás után romlottak pozícióink az Orosz Föderáció területén. 1995-ben még 246 ezer hektoliter bort exportáltunk 27,9 millió dollár értékben, 2001-ben már csak 22 ezer hektolitert, amibõl 1,7 millió dollár bevételünk származott. Ugyanakkor (tehát 2 évvel ezelõtt) Oroszország 600 millió dollárért vásárolt bort világszerte. Magyarán nekünk ennek az igen jelentõs borfelvásárló piacnak csak a 0,3 százalékát sikerült kiszakítanunk. Hogyan javíthatnánk az áldatlan állapoton? Egyáltalán van-e rá esélyünk, hogy ismét bort exportáljunk az óriási oroszországi piacra – kérdeztük dr. Sümegi Józsefet, a Magyar Szõlõ- és Bortermelõk Szövetségének elnökét.

– Okulnunk kell a történtekbõl mondja. – Két okból csökkent egytizedére 5 év alatt a magyar borok iránti kereslet az orosz piacon. Nem támogattuk kellõképpen a borexportot. Nálunk a bor elõállításának önköltsége szinte ugyanakkora, mint az EU tagállamokban. Talán csak a munkaerõ olcsóbb itthon. Ezzel szemben az EU-ban az exportra szánt borok jelentõs támogatásban részesülnek. Így árban és minõségben komoly konkurensünk az EU minden bortermõ vidéke. A másik ok az, hogy általában nem mûködik a bormarketing. Ma csak egyes vállalatok foglalkoznak boraik népszerûsítésével. Angliában magyar boriroda mûködik, szép eredményeket produkálva. Ugyanilyen borirodát kellene nyitni hamarosan Moszkvában, Varsóban és Prágában is. Ezekben a keleti nagyvárosokban ma már mind a tömegcikkek, mind pedig a világszínvonalú gasztronómiai kínálat iránt igény van. Döntõen a minõségi, mégis olcsó borokat keresik. Moszkva például egy 12 milliós lakosú világváros, ahol megleljük az olcsó bulgáriai és a drága kaliforniai borokat is. Csak mi vagyunk alig észrevehetõen jelen ezen a piacon. A fizetési fegyelem ma már nem jelent gondot, ugyanis a nemzetközi bankrendszer rendkívül fejlett. Az importõrért vállalhat garanciát a saját hitelezõje, míg az exportõr teljesítéséért az adott partner bankja adhat garanciát. Sümegi József december végén járt a kormánydelegációval Moszkvában. Az orosz borszakemberek azt mondták, hogy a fogyasztók még emlékeznek a finom magyar borokra. Éppen ezért csodálják, miért nem kaphatók a boltokban a megszokott minõségû fehér és vörös boraink. Gyakorlatilag minden féle bor iránt lenne kereslet, az olcsóbb asztali boroktól a különleges minõségû nedûkig és a csillagászati összegekért eladható muzeális borokig. Csak meg kell dolgozni a piacot. Jó marketing mellett 3-4 év alatt utolérhetjük az oda irányuló 1995-ös exportot. A tokaji kereskedõháznak már van kint képviselete. Vegyesvállalatokat is létre lehet hozni. Kiállításokra, vásárokra kellene járnunk rendszeresen.

Ami a marketinget illeti, a felére kellene csökkenteni a bor jövedéki adóját. Ma 5 forint adó terheli literenként a bort. Ezt 3 millió hektoliter borra veti ki az állam. Ha a felét elengednék, a termelõnek literenként 2,5 forintot fordíthatnának boraik népszerûsítésére, piackutatásra. Országos szinten mintegy 1,5 milliárd forint jutna bormarketingre. 2000-ben az állam ugyanerre 138 milliót költött. Nemzeti bormarketing irodát kellene létrehozni. Fontos a belföldi fogyasztás növelése, jelenleg ugyanis évente lakosonként 30 liter bort iszunk meg. Ezt kellene 35-40 literre növelni. Így a 3-4 millió hektoliter bortermésnek a 30 százalékát, mintegy 800 ezer hektolitert kellene exportálnunk – mutat rá a Magyar Szõlõ- és Bortermelõk Szövetsége elnöke.

Forrás:
Petõfi Népe
http://www.petofinepe.hu