Mariann Fischer Boel: a borágazat jövõje a minõségre kell hogy alapuljon
Katerina Batzeli a bizottsági jelentés görög kidolgozója és Mariann Fischer Boel beszéde után Glattfelder Béla, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság állásfoglalójaként azt emelte ki, hogy a reform célja az európai bor versenyképességének belsõ és nemzetközi vonalon is való növelése.
Emlékeztetett állásfoglalásukra: a reform központi eleme nem lehet a kivágás támogatása, összetettebb szabályozásra van szükség, amennyiben a kivágás támogatására sor kerül, ennek oda kell irányulnia ahol a felesleget termelik.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy ahol többet fogyasztanak mint termelnek, ott az import többnyire harmadik országból származik.
Ha olyan helyen kerül sor kivágásra, ahol már nem lesznek képesek megtermelni a szükségletet, valószínûleg a harmadik országból származó importot erõsítik majd vele.
Végezetül megjegyezte, erõteljesen fel kell lépni WTO és kétoldalú megállapodásoknél az eredetvédelem érdekében.
Az est folyamán másik magyar felszólalójaként Tabajdi Csaba rávilágított: mi is reformot akarunk, de nem akarjuk a kivágást akkora súllyal szerepeltetni, fontos a szerkezetváltás.
Figyelmeztetett: az új tagállamokban a szegény gazdák sokat vágnak ki. Dicsérte a nemzeti borítékok ötletét, melynek felosztása a szubszidaritás alapján kell hogy mûködjön, de keretének meghatározásában aggodalmát fejezte ki.
A hírként keringõ alap: miszerint húsz százalék terület alapon, nyolcvan százalék történelmi referencia (elõzõ idõszakban az adott ország által lehívott támogatások volumene) alapján kerülne meghatározásra, az újonnan csatlakozott oszágoknak elfogadhatatlan, csak a terület alapú számítás lehet az elfogadható.
Tabajdi hozzászólásában elmondta, hogy meg kellene szüntetni a lepárlást és a vidékfejlesztés területérõl is használhassunk fel pénzt a borágazat fejlesztésére.
Más hozzászólók is kiemelték, hogy a kivágás nem lehet a reformok lényege, csak szerkezetátalakítási kiigazítás lehet és ennek a tagállamok felügyelete mellett kell maradnia.
Volt, aki a kivágás kapcsán egyes regionális fajták eltûnését láttatta, de szóba került hogy így az exportáló ágazatból harmadik országból való importálóvá válunk, átengedve a piacot.
Felhívták a figyelmet, hogy vannak helyek ahol illegális telepítések történtek, ezeket ellenõrizni kell.
Többek fejezték ki ellenállásukat az import must és import borokból való házasítás ellen, és kiálltak a hagyományos borkészítési eljárások mellett.
Volt ki a borítékok felosztástásában a történelmi hagyományok mellett kardoskodott, de ugyancsak akadt, elfogadhatatlannak találta a mérsékelt borfogyasztás kampányát az egészségügyi reformok kapcsán.
Más felszólaló a lepárlás eltörlését a termelõ utolsó védõhálójának megszüntetésének nevezte.
Az est folyamán szóba került az erdetvédelem, a földrajzi megjelölés fontossága is.
A címkézés kapcsán a minõségi és asztali borok jól látható elkülönítését is kérték, illetve a címkén való õszinte tájékoztatást a fogyasztó irányába.
A cukrozás terén is ütköztek a nemzeti érdekek – volt aki azt mondta a bor szõlõbõl készül, míg mások kijelentették, hogy nem büntethetjük a cukor hozzáadást, hiszen az éghajlati különbségeket és egyéb területi viszonyokat is figyelembe kell venni.
De egy felszólalásban az is elhangzott, hogy azon régiók amelyek legkevésbé járultak hozzá a minõségi borhoz – nem kell támogatni õket, azokkal együtt akik desztilláltak.
A bizottsági viszontválaszban Boel kiemelte: biztosítani kell hogy a kivágás nem akadályoz és nem okoz károkat, figyelmbe veszi a szociális és környezeti károkat is.
Továbbá a kivágást nem lehet a bortermelõre kényszeríteni – kizárólagosan a termelõ joga, sem tagállam, sem Bizottság, csak a termelõ döntsön ebben!
A kivágás a ma nehéz helyzetben lévõknek az ágazat elhagyását is biztosítja.
A kényszerlepárlásról megjegyezte, bármerre járt, nincs olyan aki szerint bármikor is jó lenne, fél milliárd eurót költünk arra amit senki nem akar meginni. Ezért kell a promóció, a népszerûsítés is.
Végezetül kiemelte ami szinte minden hozzászólásban elhangzott: a borágazat jövõje a minõségre kell hogy alapuljon.