Magyaroknak magyar bort, vagy baj lesz!

Ma este nyílik Budapesten az „5. Borfalu”, amely több mint száz hazai borászatnak teremt lehetõséget a bemutatkozásra, s talán a fogyasztók figyelmét ismét ráirányítja valamelyest a szép magyar borra. Ami igencsak ráférne, mert a Gfk. Hungária piackutató intézet felmérése, amely a privát borfogyasztást vizsgálta, azt mutatja, hogy hiába a borfesztiválok, bornapok, boros rendezvények növekvõ száma, a magasabb árak miatt ritkábban és egyre kisebb mennyiségben vásárolnak bort a magyar vásárlók. Ezért hosszú idõ után elõször 2007-ben csökkent az otthoni fogyasztásra szánt borok mennyisége, méghozzá a jelentõsnek mondható 12 százalékkal. Mindez az értékbeli forgalom 6 százalékos csökkenésével párosult, aminek hátterében viszont a borok literenkénti átlagárának éves szinten mért 6 százalékos növekedése áll.

Ugyanakkor nem csökkent a bort vásárlók száma: százból 52 háztartás vásárolt 2006-ban és 2007-ben is valamilyen bort, csak éppen kevesebbet. Mindez összefüggésbe hozható a csökkenõ reálbérekkel, az élelmiszerek és energiahordozók árának jelentõs drágulásával. A minõségi borok literenkénti átlagára 614 forint, a tájboroké 369, az asztali boroké 243 forint volt tavaly.

A kereslet egyre inkább eltolódik a magasabb minõségi kategóriák, és így a magasabb ár felé. Ma már a minõségi borokból származó bevétel háromszor akkora, mint az asztali borok értékesítésébõl befolyó bevétel, jóllehet ez utóbbi kategóriájúból vásárolnak leggyakrabban.

A magyarok jelentõs mennyiségû bort vesznek diszkontokban és hipermarketekben, a kettõ aránya 59 százalék. (Ezekben a valóban jó minõségû borokat igen ritkán adják palackonként 1000 forintnál olcsóbban.) Itt vásárolják a minõségi fajták nagy részét. A tájborok estében viszont számottevõ a termelõknél történõ beszerzések aránya – állapította meg a Gfk. Hungária.

A szüret ismét a Dél-Balatonon kezdõdik

Müller István, a Magyar Szõlõ- és Bortermelõk Szövetségének ügyvezetõ igazgatója szerint a bonyolult növényegészségügyi helyzet, a jelentõs költségnövekedés és az erõs euró miatt feszültségekkel terhelt az idei szüret kezdete, s vegyes várakozásokkal készül a borszakma a szõlõ betakarítására, amelyet a Dél-Balatoni Borvidéken a Csabagyöngye szõlõfajtával kezdenek meg.

Hosszú évek tapasztalata, hogy a korai fajták szüreti eredményeivel lehet pontosítani a termésbecslést, a várható termést helyileg és országosan is. A szakember szerint a szüret a sokéves átlagosnál néhány nappal korábban, de a 2005-ös kivételesen korai augusztus elsejei kezdésnél késõbb indult. Az elsõ eredmények a 10-20 százalékos termésnövekedésre utaló termésbecsléseket látszanak megerõsíteni a tavalyi közepes mennyiséghez képest.

Az idei szélsõséges idõjárás kilengései miatt a szõlõültetvények többségében nem sikerült megõrizni a termést az úgynevezett növény-egészségügyi optimumon. Ráadásul a növényvédelmi költségek alaposan elszaladtak. A 30-40 százalékos költségnövekedés nem csak a permetezések számának növekedésébõl származik, hanem az üzemanyagárak emelkedésébõl is. Ez a növényvédõszerek árában is meglátszik, hiszen bizonyos termékek akár 60 százalékkal is többe kerülhetnek. Ám Müller István szerint a drasztikus áremelkedésben az is benne van, hogy „bizonyos szállítók” a szõlõtermelõkkel is megfizettették a tavaly a gyümölcságazaton elszenvedett veszteségüket, és az idei rekord gabonaterméssel összefüggésben várható növekvõ kiadásaikat.

A termelõk költségeit növeli, hogy a lisztharmat miatt a termés minõségének megõrzése érdekében „válogatott szüretre” volna szükség, azaz a zöldrothadás nyomait viselõ, lisztharmattal fertõzött fürtöket idõben el kell távolítani, mert ezek valóságos fertõzési kaput tárnának ki az augusztus végi, szeptember eleji esetleges esõs idõszakban a szürkerothadás számára. Ezért akár termésmentés jellegû kényszerszürettel is érdemes számolni. Az ügyvezetõ igazgató szerint ekkor mutatkozik majd meg igazán a szakma elõtt, hogy sikerült az uniós borpiaci reform során a répacukorral való mustjavítást fenntartani. A cukrozásnál az idén még a régi szabályok érvényesek, de arra érdemes figyelni, hogy bizonyos borászati derítõanyagokat ettõl az évtõl kezdve allergénként kell majd a címkén feltüntetni, pedig éppen az olyan bizonytalan egészségi állapotú termés esetében van szükség a borok fokozott kezelésére, mint amilyen az idén várható.

Az árérzékeny magyarok és az olcsó import

Mint az a Gfk. Hungária felmérése is igazolta, a borpiac sincs túl rózsás helyzetben. A belpiacon csökkent a fogyasztás, az export csak a hordós boroknál növekedett, a palackos boroknál pedig csökkent. A forint erõsödése ugyanis nem használt a kivitelnek, hiszen az euróban realizált bevételnél jelentõs átváltási veszteséget könyvelhettek el a vállalkozások, s a 10 százalékot is meghaladó veszteséget az exportõrök többsége nem tudta áremeléssel kompenzálni. Az EU tagállamaiból – elsõsorban Olaszországból – származó importot viszont az erõs forint támogatta. Egyes becslések szerint a borimport már elérheti az évi 400 ezer hektolitert is.

Müller István szerint a szõlõtermelõk gazdasági kockázatát növeli, hogy néhány borvidéken a meghatározó felvásárlók súlyos anyagi gondjairól lehet hallani, míg más piaci szereplõk a legolcsóbb, márkanéven és nem eredetvédett néven futó boraikhoz az olcsó importot tervezik felhasználni. Az árra érzékeny magyar fogyasztót pedig elsõsorban az árcédula fogja érdekelni, s nem a származási hely.

Az ügyvezetõ felhívta a figyelmet, hogy a bormarketingre szánt források felhasználása megkezdõdött, de ennek pozitív hatása a piacokon csak több hónapos átmenet után várható, viszont a forgalomba hozatali járulékot éppen most, a szüret elõtt kell befizetni. „Nem a szõlõhegyen hangzó nóta fogja jellemezni az idei szüretet” – véli a szakember, hanem sokkal inkább a felvásárlók és borászok morgolódása az egyenetlen minõség, meg a tavalyinál akár 10-20 százalékkal is alacsonyabb átvételi árak miatt. Meg kell keresnünk az érdekegyeztetés formáit, hiszen a nagy veszteség a kivágások növekedését eredményezi. A csökkenõ hazai termelés pedig negatívan hat a felvásárlással foglalkozó társaságokra is. Nagy a veszélye annak, hogy elindul egy negatív üzleti spirál, ami komolyan veszélyezteti az ágazat valamennyi szereplõjét és eddigi befektetéseiket.

Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának fõtitkára arra figyelmeztet, hogy újabb ötezer hektár szõlõültetvény kivágására kérhetõ támogatás. A lépés egyezik azokkal a brüsszeli törekvésekkel, amelyek az augusztus elején életbe lépett uniós borreform eszközeivel szintén a szõlõ- és bortermelés csökkentését tartják szükségesnek. Az uniós támogatásokat a borpiaci év kezdete elõtti napon (2008. július 31.) érvényes árfolyamon számítják át a következõ évben, így az euró erõsödése nem segítheti a kivágási folyamatot. Azaz csalódnak, akik erre számítva a korábbinál 20 százalékkal nagyobb kivágási támogatást reméltek.

A túlkínálati nyomás azonban aligha csökken, hiszen a tengerentúlon folyamatosan növekszik a piacra jutó, részben Európába tartó bor mennyisége. A szakmai szervezetek éppen ezért a beáramló, sokszor kifogásolható minõségû termékek fokozottabb ellenõrzését követelik az agrártárcától.

Forrás:
hvg.hu
http://www.hvg.hu