Magyar tankönyv a világ borvidékeirõl

„Elsõsorban a Borkollégium hallgatóit szerettük volna megfelelõ minõségû tananyaggal ellátni, de a kötet bármelyik, a borok világa iránt érdeklõdõ olvasónak szól” – mondta el az MTI-nek Mészáros Gabriella.

Mint hozzátette, nem titkolt céljuk az is, hogy a hazai bortermelõk számára is kitekintést nyújtsanak, a magyar bor minõsége ugyanis csak a külföldi tapasztalatok felhasználásával tud fejlõdni.

Szerelmes földrajz

„Mondhatjuk leegyszerûsítve, hogy ez egy nagy, nemzetközi borföldrajz. A Kárpát-medencével a második rész foglalkozik majd, és ott kapnak majd helyet azok az alapvetõ információk is, amelyek a borkóstoláshoz elengedhetetlenek: a szõlõtermesztés, a bor készítése, tárolása, gasztronómiája, a borkóstolás alapjai, mindaz, ami körülöleli magát a bort” – árulta el Mészáros Gabriella.

Mint Sánta Zoltán kiemelte, a Magyarországon eddig kiadott boratlaszok külföldi szemüvegen át mutatják be a témát, míg a Bortankönyv eleve a magyar olvasónak készült, ezért például a nehezebben kiejthetõ idegen kifejezések átírását is közölik.

„Többet tudnánk adni”

A szerzõk egyaránt hangsúlyozták: ma már „nem illik” nem ismerni a világ borait, fõleg, ha elvárjuk, hogy a magyar borokra a külföldiek odafigyeljenek. „Van is okunk erre, mert potenciálban lényegesen többet tudunk adni, mint például a szomszédos Ausztria vagy néhány más olyan ország, amely nálunk sokkal jobb pozíciót ért el. De emögött igen komoly tanulásnak és tudásnak kell állnia” – figyelmeztetett Mészáros Gabriella.

A szakember szerint a nemzetközi borpiacon az elmúlt húsz évben rengeteg új szereplõ jelent meg, és a tengerentúlról olyan mennyiségû és megbízható, állandó szintet tartó, olcsó bor „ömlik be” Európába, amivel nagyon nehéz felvenni a versenyt. Ezért a magyaroknak azt fontos megmutatniuk, amiben a boruk más, különleges, hiszen az ország száraz fehérborokban szép savakra épülõ, különleges tételeket éppúgy tud kínálni, mint a déli végekrõl származó, nagy testû, telt vörösborokat. Nem beszélve Tokaj-Hegyaljáról, amely egyértelmûen a világ legjobb édes borait képes adni – fejtette ki Mészáros Gabriella.

Magyar potenciál

Más dolog, hogy ennek a potenciálnak ma még csak egy töredékét tudjuk kihasználni, és külföldön a magyar bor hallatán – a tokajit leszámítva – szinte mindenkinek csak az olcsó, alsópolcos tételek jutnak az eszébe – jegyezték meg a szerzõk.

Sánta Zoltán szerint még egy-két évtized kemény munkájára lesz szükség ahhoz, hogy a magyar bor elfoglalhassa méltó helyét a világban. Ehhez a szakmai tudás mellett rettentõ fontos a szakmai alázat, a pincék tisztasága, és hogy a ház bora egy kisvendéglõben is technológiailag tökéletesen elkészített, jól iható és olcsó legyen. „Ha a borpiramist megnézzük, az alapnak mindenképpen az ivóbornak kell lennie. A csúcs cuvée-k csak ezután jöhetnek” – hangsúlyozta.

A 22-es csapdája

Fontos persze a marketing is, amiben Magyarország nagyon rosszul teljesít – fûzte hozzá a szakember. Sánta Zoltán emlékeztetett: hazánkban több mint 2 ezer hektárnyi szõlõt vágnak ki még idén. „A termõterületek nagysága 60 ezer hektár alatt van már, ennek a bordeaux-i borvidék egyedül a duplája. Ráadásul ez nálunk 22 borvidékre oszlik. Ha a történeti Magyarországon 23 borvidék volt, akkor ma harmadakkora területen 22-vel nem lehet labdába rúgni marketingszempontból” – hívta fel a figyelmet.

Pedig a példa adott – mutatott rá Mészáros Gabriella: Ausztriában vagy Svájcban egy egész család megél egy 1,5-2 hektáros szõlõbõl, Magyarország azonban még messze van ettõl.

A Bortankönyv jelenleg a kiadónál és országszerte a WSET boriskolákban kapható, valamint rövidesen több borkereskedésben is elérhetõ lesz. A kötetben külön fejezet foglalkozik a világszerte ismert párlatokkal és likõrökkel (többek között a pálinkafélékkel, a konyakkal, a calvadosszal, a whiskykkel, a tequilával, a rummal, a vodkával vagy a ginnel), és a kiadványban egy borvidék-évjárat táblázat, valamint az EU-s borjog rövid áttekintése is megtalálható.

Forrás:
Inforádió
http://inforadio.hu