Magyar bor külföldi palástban

– Idén az elképzelések szerint a kiválasztott egri bikavérek új, egyedi palackokban kerülnek a polcokra. Csaknem fekete lesz az üveg, és a palack nyakára domborfelirat kerül. – mondta Juhászné Varga Eszter, az Egri Borvidékért Alapítvány munkatársa. A legjellemzõbb borukat ezzel szeretnék megkülönböztetni a többi nedûtõl. A tárgyalások szerint az elsõ szállítmányban 500 ezer palack érkezne a borvidékre. Az új üveggel minõségi garanciát adnának a fogyasztóknak: kizárólag azon pincészetek bikavére kerülhetne az egyedi csomagolással a polcokra, amelyet az alapítványhoz tartozó mindenkori borászválogatott tagjai egy vakteszt alapján arra érdemesnek tartanak.

Hasonló elképzeléseket dédelgetnek Villányban is: egy, a vidékre jellemzõ ugyancsak dombornyomott kikerics lenne az üveg vállán és nyakrészén. Az eredeti tervek szerint a prémiumborok esetében kötelezõ lett volna ezt az üveget használni a pincészeteknek, de többen ellenezték, így errõl egyelõre letettek – tájékoztatott Bock József, a Villányi Hegyközség elnöke. Ennek ellenére ha a szervezet elfogadja, akkor önkéntes alapon elindul a program. Egyes elképzelések szerint tíz éven belül kötelezõ lenne a villányi borászoknak ezt a palackot használniuk. Bock József hozzátette: ez még egyelõre valóban csak terv, üveggyárakkal konkrét elképzelésekrõl még nem tárgyaltak. Bárhogy is alakul a két projekt, az biztos, hogy a palackokat külföldrõl kell megrendelni. A hazai borászok – mint mondják – szívesebben vásárolnának itthon üveget, mint külföldön, de nincs mit tenni: mára bezárt az összes magyar öblösüveg-gyár. Sõt alig akad olyan, a borhoz tartozó csomagolóelem, amelyet itthoni üzemtõl be lehetne szerezni. A magyar borok „ruhájának” csaknem minden eleme a hazai gyártás hiánya vagy a minõségi problémák miatt külföldrõl származik.

A palackok darabja harminc és ötszáz forint között mozoghat – az árat leginkább az üveg súlya, a megrendelt mennyiség és az egyediség határozza meg. A két manapság használt üvegforma (az egyenes falú Bordolesse Europea, valamint a lefelé szélesedõ Burgundy) egyedi jelleget is kaphat. Ha ez így alakul, s mindössze 5-10 ezer darab készül egy „kollekcióból”, akkor a példányonkénti ár könnyen elérheti az 500 forintot is. A hazai szüret legtöbbje persze 30-100 forint közötti kategóriába kerül. Ugyanaz a nagy tételben legyártott üveg például 400 grammos változatban 30-40 forint, míg a 600-650 grammos példányokért már csak 80 forintért lehet hozzájutni – árulta el lapunknak Demeter Csaba egri borász. A szín a közhiedelemmel ellentétben viszont nem módosítja a számlát.

Tiffán Imre villányi borász szerint a hazai pincészeteknek a palackok esetében nincs kialakult vásárlási szokásuk, sok esetben a szükség határozza meg, hogy melyik céggel kötnek üzletet. Ez leginkább azzal magyarázható, hogy közülük kevesen rendelkeznek üvegtároló kapacitással, így ha eljön a szállítás ideje, akkor attól vesznek, aki a leggyorsabban tud szállítani – persze elfogadható áron. Magyarországtól jellemzõen Szlovéniából, Németországból, Ausztriából, Olaszországból vásárolnak a pincészetek – a szállítási költségeket is alacsonyan kell tartani.

A dugók döntõ része viszont Portugáliából, a világ egyik legnagyobb gyártójától, az Amorim Grouptól érkezik. (Itthon legfeljebb feliratozást végeznek.) A dugó fontos kérdés, ezért bízik csaknem mindenki a megszokott ibériai parafában. Egy rossz széria vagy egy rossz döntés egy egész év munkáját tönkreteheti. Az Amorimnál ezt tudják is, és ennek megfelelõen az áruk is igen borsos lehet – minõségi besorolástól függõen. A dugót úgy mérik, ahogy a gyémántot: azt figyelik, hogy mennyi zárvány van az alapanyagban, és ettõl függ a besorolás és az ár. Egy 55 milliméteres színparafa – azaz nem darált õrleménybõl préselt – dugó ára a 220-250 forintot is elérheti. Az extra költséget persze kizárólag a magas minõségû, ötezer forinttól kezdõdõ prémiumborok áraiban lehet érvényesíteni – jegyezte meg Demeter Csaba. Szerinte a középkategóriás nedûk esetében a pincészetek jellemzõen 50-80 forintot szánnak a dugóra darabonként, míg ez a fölsõ kategóriában 80-140 forint.

Tiffán Imre szerint illúzió, hogy 50 forint alatt minõségi parafa dugóhoz jut az ember. Persze ennél olcsóbban is lehet „zárat” találni a piacon, azok viszont már szilikon alapanyagúak, ami nagyon jó minõségû, „de mégsem parafa”. A szilikon elsõsorban olyan borokat zár, amelyeket 1-2 éven belüli fogyasztásra szánnak. – Egy Rolls-Royce-ba nem lehet mûbõr kárpitot rakni – szemléltette Demeter Csaba, hogy miért korlátozottak ennek a típusnak a lehetõségei.

A csavaros fémkupak is egyre divatosabb. Ezt azonban csak alacsony árfekvésû boroknál lehet használni, igazából nem is illik egy borosüveghez – vélekedett Tiffán Imre. Magyarországon egyelõre nagyon ritkán látható boltokban ilyen üveg, az is szinte biztos külföldrõl érkezett.

Az elõzõeknél valamivel jobb a helyzet a címkékhez használt papírok esetében – vélik a borászok -, de itt is csak 50-50 százalékosra becsülik a hazai és a külföldi alapanyagok arányát. Hozzátették azonban, hogy erre azért kisebb a rálátásuk, mert õk csak az elképzeléseiket és a megrendeléseiket közlik a nyomdákkal, ám hogy a megfelelõ papírt honnan szerzik be, az már nem az õ dolguk. Demeter Csaba és Tiffán Imre is a közelmúltban terveztetett új címkekollekciót, az egri borászhoz Amerikából, a villányihoz Németországból érkezik a papír. A Bock Pincészetnél használatos papírokat Hollandiából szerzik be.

A címkéknél változik leggyorsabban a világ: egyre többen öntapadós változatokat használnak. Ennek esztétikai elõnyei vannak, mert így például éttermekben a borhûtõkben tárolt üvegekrõl sem ázik le a címke a párásodás miatt, ami egy drága bor esetében rendkívül fontos. Még így is a papír az egyik legkisebb költség a pincészet számára. Ha egy címke elkészítése – a tervezõ és a nyomda díjait is számolva – átlagosan 10 forintba kerül egy üveg esetében, akkor ebbõl a papír alig egy forintot visz el.

Túlzóak azonban a termelõk becslései – mondta a Népszabadságnak többi között a Vylyan Pincészettel, a Tokaj Kereskedõházzal is kapcsolatban lévõ Varga Nyomda Kft. vezetõje, Varga Zoltán. A hazai papírgyárak nem gyártanak speciális címkepapírt. A hagyományos papíroktól eltérõen a két oldalnak nem egyforma a felületkezelése, ezért az alapanyag döntõ részét a skandináv országokból, valamint Németországból, Ausztriából és Szlovéniából szerzik be a nyomdák. A hagyományos ragasztott papír esetében valóban igaz: a bor felöltöztetésére költött minden 10 forintból egy forint jut erre. Az öntapadós változatnál viszont ez eléri a 2-3 forintot is.

– Így mindent egybevetve a helyzet a dugót takaró és a palack nyakát díszítõ kapszula esetében a legjobb. Ezeket már itthon is gyártják – mondta egybehangzóan Bock József és Tiffán Imre. Itt háromféle változatot használnak. A mûanyagok 2-5 forintért beszerezhetõek, míg a legdrágább az ónkivitel, ami darabonként mintegy 30 forintba kerül. Létezik azonban a kettõ „keveréke”, az úgynevezett polilam, ami egy vékony mûanyagrétegre „húzott” ónfilmet jelent. Ezt a gyártók 6-9 forintért adják. Sokan akadnak azonban, akik még ezeket is külföldrõl szerzik.

Egy közepes, éves szinten 40-50 ezer palack bort termelõ pincészet évi költsége 50 millió forint körül mozog. A szõlõ vásárlásán kívül ebbõl finanszírozzák a rezsit, a munkadíjat, a hordóvásárlást és a borok „ruháját” is. Becslések szerint ez utóbbi a büdzsébõl 8-10 százalékot visz el.

A tölgyfa hordónkra vevõ a világ

– A hazai borászatokban használt hordók döntõ része Magyarországon készül, ám úgy, hogy hivatalosan kádároktatás nincs az országban. Csak mesterek mellett lehet a szakmát eltanulni – mondta lapunknak Mannó Pál, az egyik legnagyobb hazai gyártó, a Trust Hungary mûszaki vezetõje. A megkérdezett borászok mindegyike állította, hogy kizárólag itthon készített hordót vásárol, vagy csak néhány darabot szereznek be külföldrõl, Franciaországból. Ezt azzal magyarázták, hogy a magyar tölgy rendkívüli adottságokkal, ízzel bír. Ezt jól szemlélteti, hogy bár a világpiacon nem számít nagynak a Trust, de így is 44 ország több mint kétezer borászatába szállítanak tölgyfa hordókat, vagyis lokálisnak már régen nem lehet nevezni a honi gyártást.

Ebben aligha lesz változás, ám hogy a globális hitelpiaci váláságnak lesz hatása a piacra és így a Trust Hungaryre, az szinte biztos. – Nem vagyok optimista, de bízunk benne, hogy a fejlemények nem érintik annyira mélyen a termelést, mint amenynyire a gazdasági élet jelenlegi állapotából következtetni lehetne – mondta Mannó Pál. (Véleményét elsõsorban arra alapozza, hogy bizony a 2001. szeptember 11-i eseményeknek katasztrofális hatása volt.) A krízis a tavalyi szüret közepén, végén csapott be, a rendeléseket pedig akkor már régen leadták, a terméshez pedig szükség volt a hordókra. A következõ vásárlási hullám márciusban-áprilisban lesz. A válságban leginkább érintett amerikai piacról februárban lesz valódi keresztmetszet. Ekkor tartanak a kaliforniai Sacramentóban egy hatalmas borkiállítást, s itt jön össze az amerikai megrendelés 80 százaléka. Annyi lépéselõnye lehet a magyar árunak, hogy a nagy konkurens, a francia hordó drágább, így ha valamelyik pincészet csökkenteni akarja a költségeit, akkor talán a drágábban beszerezhetõ termékeknél kezdi a spórolást.

A magyar hordó tulajdonságait ecsetelve Mannó Pál kifejtette: botorság lenne azt kijelenteni, hogy egy hazai termék jobb lenne, mint a világpiacot uraló francia. Egyszerûen mást tud és máshogy – summázta. A különbségeket Demeter Csaba egri borász úgy szemléltette: egy házasításnál könnyen lehet, hogy egy francia hordóban érlelt nedû szükséges ahhoz, hogy olyat kapjunk, ami „elképesztõ”, és ez fordítva is igaz. Ez pedig nem azért van, mert a francia vagy a magyar hordó jobb a másiknál, hanem azért, mert ez vagy az a hordó olyan aromát ad hozzá a borhoz, amit a másik nem képes. Nem olcsó mulatság hordókészítésbe kezdeni. A rönkökbõl elkészített dongákat 2-3 évig érlelni, pihentetni kell, ezért nincs mit csodálkozni azon, hogy a donga köbmétere 60 ezer forinttól indul, s könnyen elérheti a 150 ezer forintot. Két típus uralja a piacot: a 225 literes bordeaux-i és a 228 literes Burgundy. (A késztermék ára a Trustnál 90-130 ezer forint között szóródik.) A hagyományok miatt az elõbbibõl azonban jóval több fogy.

Az említett méretû tölgyfa hordók után akkor nõtt meg látványosan a kereslet a világpiacon, amikor az Egyesült Államokban bemutattak egy filmet, amely a pinot noir bor fogyasztása körül forgott. Ennek hatására sokkal jobban keresték ezt a bort, és így az érlelésére használt burgundy típusú hordót is.

Borzsák a sör ellen

Az utóbbi idõben egyre nagyobb teret nyer Magyarországon is egy újfajta csomagolás, a borzsák. Ilyenkor egy zacskóba töltik a bort, amit végül is egy kartondobozba helyeznek el, s így kerül a nedû a polcokra. – A borzsákot elsõsorban a fiatalabb korosztályoknak szánjuk – mondta a Népszabadságnak Kozák Krisztina, a többi között az Irsai Olivért és a merlot-kékfrankost ilyen, 3 és 10 literes kiszerelésben is kínáló Hilltop Neszmély Zrt. munkatársa. A nagyobb tartalom miatt a borzsák egy összejövetelen, buliban a sör alternatívája lehet.

Kozák Krisztina szerint a borzsák körülbelül a felébe kerül a palackos csomagolásnak. A hagyományok miatt persze ez a kiszerelés a komolyabb értékeket képviselõ borok piacán nem jelenik meg.

Demeter Csaba egri borász szerint a kannás borok piacát teljesen átalakíthatja ez a fajta csomagolás, már csak azért is, mert ellenõrzött minõségrõl van szó. Kozák Krisztina hozzátette, sokan szentségtörésnek tartják ezt a fajta kiszerelést, de azért szép lassan nõ a kedveltsége.

Forrás:
Népszabadság Online
http://www.nol.hu