Magas cukorfokú, jó minõségû szõlõt szedtek Badacsonyban
A tavalyi rendkívül csapadékos év után, amikor a termés akár harminc-negyven százalékkal is kevesebb volt a megszokottnál, idén nagyjából ugyanilyen arányban termett több szõlõ, mondta érdeklõdésünkre Váli Péter borász. Mivel a szõlõt kiváló állapotban lehetett szüretelni, a mustokat nem kellett javítani a gazdáknak, ehelyett arra kellett figyelniük, hogy ne legyen túlérett a szõlõ, és megmaradjanak a savak. A borvidéken jellemzõen 19-21 cukorfokú szõlõt szüreteltek, és az sem fordul elõ minden évjáratban, hogy Badacsony hagyományos fajtája, a kéknyelû – amely nem egy cukorgyûjtõ fajta – cukorfoka akár a 19-20-at is elérte. A borászatnál október közepén átmenetileg befejezõdött a szüret – összesen öt hektárról szüreteltek, komoly terméskorlátozással – néhány fajtát azonban még a tõkéken hagytak, ugyanis a borvidéken is kiválóan aszúsodnak a szõlõk, a következõ napokban például a zeusz fajtát szedik majd késõi szüreten.
A borász úgy látja, a régi magyar szõlõfajták egyre népszerûbbek, a gazdák közül sokan telepítenek újra a borvidéken budai zöldet vagy kéknyelût. A fogyasztók körében folyamatosan növekszik a gyümölcsös, friss, reduktív borok aránya, ám ez nem jelenti azt, hogy ne készülnének a borvidéken nagy, terroir jellegû, vagyis Badacsonyra jellemzõ savakban gazdag, testes borok. A szürkebarátból vagy az olaszrizlingbõl például mindkét borkészítési eljárással kiváló minõségû nedût lehet elõállítani, húzta alá a szakember, aki arról is beszélt, a borvidék népszerûségének és szakmai megítélésének növekedésében a borászok felismerése is szerepet játszott: nem egyenként, hanem összefogva érhetnek el sikereket.
Forrás:
LikeBalaton
http://likebalaton.hu