Magára talál a borászat?

Országszerte bizakodóak a borászok, miután a szüret elsõ eredményei meglehetõsen jó évjáratot ígérnek. „Dacára annak, hogy az idei év rendkívüli idõjárási eseményeket hozott, azt látom, hogy szép, érett és egészséges szõlõt szüretelnek” – mondta el a Világgazdaságnak Bock József.

A villányi borász szerint az idei évjárat ezért várhatóan jónak számít majd, és kedvezõ hír az is, hogy a leszüretelt szõlõ mennyisége több lesz a vártnál. Az átlaghoz képest ugyanis nagyjából 10 százalékkal magasabb a termésátlag idén. A tavalyi, viszonylag kevés szõlõt produkáló évvel összehasonlítva még nagyobb az idei ugrás, hiszen körülbelül egyötöddel több szõlõbõl készülhet bor idén, mint 2014-ben.

Bock József elmondása szerint az árak sok fajta esetében nem emelkedtek tavaly óta, általában stagnálás, néhány fajta esetében pár százalékos csökkenés is megfigyelhetõ. „A portugieserért az õstermelõ 130-140 forintot kap, a pinot noir ennél némileg magasabb áron, 135-145 forint körül cserél gazdál kilogrammonként.

A cabernet árai még nem alakultak ki, de várhatóan 150 körül lesz majd kilója az alapanyagul használt szõlõnek.

A korábbi évek árairól szólva a borász elmondta: Villányban is elõfordult néhány éve, hogy egy kilogramm szõlõ 200 forintért vagy akár ezt meghaladó árakon cserélt gazdát. Ezt el lehet felejteni. Különösen azért is – tette hozzá –, mert a borárak sem emelkedtek nagymértékben. Összességében a szõlõtermelõk az idei évben jól járnak majd – vélekedett Bock, aki szerint a feldolgozók helyzete nem ilyen biztos, hiszen „az elkészített bort még el is kell tudni adni”.

Ez utóbbi, vagyis az értékesítés bizonytalansága az idén még a korábbiaknál is nagyobb mértékben befolyásolja a borászatok nyereségességét. „Tény, hogy a minõség iránti kereslet fokozatosan nõ, ám dacára annak, hogy a hazai fogyasztás szerkezete jelentõsen javult az utóbbi években, ez még mindig nem tudja követni a borászatok intenzív fejlõdését” – mondta el a Világgazdaságnak Tornai Tamás. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke szerint kétségtelen, hogy döntõen az uniós pénzek jó felhasználásának köszönhetõen a hazai borászatok nagymértékben fejlõdtek a közelmúltban.

A jelentõs szakmai, technikai beruházások miatt egyre több szereplõ kínál bort a felsõ kategóriában, ezekkel a termékekkel pedig egyelõre elsõsorban a belsõ piacon jelennek meg. Ez kedvezõ, ám jelentõs túlkínálatot alakított ki a minõségi borok hazai piacán, hiszen sem a fogyasztói tudatosság, sem a vásárlóerõ növekedése nem képes olyan ütemben változni, ahogy a borászatok fejlõdnek.

A túlkínálat közepette a szõlõtermelõk így is nyugodtak lehetnek, számukra valószínûleg az idei év nyereséggel zárul. Azt, hogy a termésátlag nagyjából tizedével több a szokásosnál, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának országos felmérése is megerõsíti. „Ennek eredményeképp idén 2,7-2,8 millió hektoliter borra lehet számítani, nem kizárt az sem, hogy az idei bortermés megközelíti a 3 millió hektolitert” – mondta el Tornai Tamás.

A stabil árak és a nagyobb mennyiség mellett a szõlõtermelõk idén jó évet zárhatnak. A feldolgozók számára is adott még a lehetõség, ám a profithoz jó kereskedelmi szerzõdéseket kell kötni. Ebben az egyre jobban várt bormarketing segíthet a hazai feldolgozóknak, amelyre a hírek szerint már nem is kell sokat várni. A szakmai várakozások szerint januártól 50 százalékos támogatásintenzitással uniós forrásból bormarketing-kampány indulhat, amelynek megrendelõje a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa lesz.

A hírek szerint minden eddiginél nagyobb büdzsével, mintegy egymilliárdos kerettel rendelkezõ közösségi marketingakcióról lesz szó. Egy ilyen programra azért is szükség van, mert a korábbi, meglehetõsen sikeresnek mondható borkampányok után már évek óta nincs sem bormarketingkassza, sem pedig érdemi közösségi bormarketing idehaza. 2007 és 2011 között több nagy sikerû marketingakció is támogatta a magyar borfogyasztás élénkítését.

Forrás:
Világgazdaság Online
http://www.vg.hu