Lezárult a XXX. Szõlõ és Bor Világkongresszus
A közgyûlésen 17 határozatot fogadtak el a küldöttek.
Két határozat az ökonómia, három a szõlészet témakörét érinti, a többi a borászat lényegi és aktuális kérdéseivel foglalkozik. A közgyûlés úgy ítélte meg, most érkezett el az idõ arra, hogy a borászati technológiákat, eljárásokat, laboratóriumi mérések paramétereit globálisan szabályozzák. A részletek kidolgozására ezt követõen kerül majd sor. Meglepetésként érte a résztvevõket és közös sikernek könyvelik el, hogy vita nélkül szavazták meg a likõrbor definicióját. Ebben a témakörben leginkább a mediterrán országok érdekeltek, ahol komoly hagyománya van a likõrborok készítésének, ugyanakkor ezidáig tisztázatlan volt, hogy milyen feltételekkel lehet nem szõlõ alapanyagú alkoholt adni a likõrbor készítésékor. A közgyûlés döntése szerint csak a hazai piacon értékesített likõrboroknál megengedett ez a „házasítás”.
Jelentõs elõrelépés, hogy közgyûlési határozat született arról, hogy az OIV napirendre tûzi a szõlész-borász képzés felmérését a tagországok körében és oktatási, továbbképzési programokra tesz majd javaslatokat.
A közgyûlés érkedes színfoltja volt a kínai küldöttség bemutatkozása és annak a szándéknak a kinyilatkoztatása, hogy a rohamléptékben fejlõdõ kínai szõlõ és borágazat képviselõi szeretnék szorosabb fûzni kapcsolataikat a világszervezettel.
A magyar szõlõ- és borágazat életében kiemelkedõ eseményen 40 országból közel 500 résztvevõ volt jelen. A küldöttek többsége elismeréssel szólt az általuk megismert magyar borok minõségének fejlõdésérõl és úgy ítélték meg, hogy a magyar borok a technológiai minõség tekintetében nemzetközileg versenyképesek. Személyes tapasztalataikat a kongresszus szervezõinek jóvoltából a legismertebb magyar borvidékek – Ászár- Neszmély, Pannonhalma, Csopak-Balatonfüred, Balatonboglár, Eger, Szekszárd, Hajós, Baja, Villány és Tokaj – kiváló pincészeteiben szerezték, ahol kiváló alkalom nyílt a borvidékek egyedi hangulatát, vonzerejét és a magyar borok gazdag ízvilágát megismerniük.