Légli Ottó a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának új elnöke
[tn_2_bal.jpg] A tisztújítással párhuzamosan az alapszabály módosítására is sor került abból a célból, hogy minél hatékonyabb testületi vezetés, demokratikus döntéshozatal, következetes végrehajtás, valamint átláthatóság legyen jellemzõ a szervezet munkájára a jövõben. A döntést egységesen támogatta a huszonkét borvidéket képviselõ szakmaközi szervezet tagsága.
A decembertõl elnöki tisztséget betöltõ Légli Ottó már több mint huszonöt éve vezeti pincészetét, komoly szerepet vállalva a Balaton déli partján fekvõ termõterületek elismertségének növelésében. Többek között olaszrizling, chardonnay és rajnai rizling szõlõfajtákból készített dûlõszelektált fehérborai régóta stabil pozíciót töltenek be a hazai borkínálat felsõ szegmensében. Szakmai munkáját 2010-ben egyszerre ismerték el a Borászok Borásza és az Év Bortermelõje címekkel. Légli Ottó elnökké választását megelõzõen 2013 októbere óta tagja az elnökségnek, munkája elsõsorban a támogatási rendszert érintõ kérdésekre fókuszált.
A tisztújítás keretében a közgyûlés új elnökségi tagot választott Dr. Nyilas János személyében. A szõlész szakember 1995 óta irányítja 220 hektáros mátrai birtokát, és már korábban is részt vett a HNT munkájában a Mátrai borvidék képviseletében, szõlészeti küldöttként.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának fõtitkári posztját 2016. január 1-jétõl dr. Brazsil Dávid tölti majd be, aki több generációra visszatekintõ Balaton-felvidéki borászati hagyományokkal a háta mögött Franciaországban végezte szakmai tanulmányait, majd miután a Hegyközségek Nemzeti Tanácsánál dolgozott, Brüsszelben képviselte a hazai borászat érdekeit.
A HNT a szõlõ-bor ágazat legnagyobb, mintegy 60 ezer gazdálkodót, vállalkozót tömörítõ, kiemelt fontosságú szakmai szervezete, melynek szerepe megkerülhetetlen a kormányzati agrárpolitika és a szõlész-borász társadalom tagjai számára. Épp ezért a szervezet fontosnak tartja, hogy a jövõben erõsebbé és rendszeressé váljon az ágazatban mûködõ szakmai szervezetekkel való kapcsolata, valamint nyitott, konstruktív, kezdeményezõ szakmai együttmûködést ígér a kormányzati szerveknek, kiemelt partneri szerepet szánva a Földmûvelésügyi Minisztériumnak és a Miniszterelnöki Hivatalnak.
A szervezet következõ feladatának azt tekinti, hogy a már meglévõ alapokra támaszkodva és a szakmai szervezetekkel együttmûködve néhány hónapon belül kialakítsa az ágazat középtávú stratégiai tervét, amelyet az agrárkormányzattal egyeztetve véglegesítenek majd.
Szakmai összefoglaló
Magyarországon 2015-ben több szõlõ termett az utóbbi évekhez viszonyítva. Idén segítette az idõjárás a szõlõtermelõket a nagyobb és jobb minõségû termés elérésében. A nagyobb mennyiségû termést általában a gyengébb minõséggel kapcsolja össze a közvélemény. Ennek a vélt összefüggésnek az idei szüret erõs cáfolata lett. Bizonyítja ezt az is, hogy idén az összes borvidéken jó minõségû szõlõt szüreteltek. Az idei évjárat sok borász szerint kivételesen emlékezetes borokkal ajándékozza meg a fogyasztókat.
2014-ben 3 474 332 mázsa szõlõt szüreteltek (57 000 hektárról), amibõl 2 555 000 hektoliter bor készült.
Az idén (november 20-ig) 3 200 118 mázsa leszüretelt szõlõt jelentettek be 40 ezer hektárról. 73%-os lékinyerési aránnyal becsülve ez a mennyiség 2 336 086 hektoliter bornak felel meg. Természetesen ezek az adatok még nincsenek véglegesítve, mivel a szüreti jelentések leadásának határideje december 15. Várhatóan 30%-kal haladja majd meg a termés a tavalyi értéket.
A Magyarországra importált borok mennyisége a tavalyi évhez viszonyítva jelentõsen csökkent, novemberig 213 648 hektoliter bort rögzítettek. A tavalyi évben viszont 357 000 hektoliter bort importált Magyarország.
A HNT által bevezetett ellenõrzési díj nagyon sikeresnek bizonyult. Az idei évben az FN borok importja radikálisan csökkent. Az FN borok ellenõrzését az Országos Borszakértõ Bizottság (OBB) vette át.
Az exportált borok mennyisége a tavalyihoz képest magasabb lesz. Ez azt bizonyítja, hogy a magyar borok egyre ismertebbek és népszerûbbek a külföldiek körében.
A HNT aktívan kapcsolódott be idén a magyar borok nemzetközi népszerûsítésébe. Kóstolózónát mûködtetett a düsseldorfi Proweinon, a London Wine Fairen, az OMÉK-on, a krakkói Enoexpón és a sanghaji Proweinon. Ezekben a kóstolózónákban a HNT által szervezett Magyar Bormustra díjnyertes borai és a Borkiválóságok borai kerültek kóstoltatásra. A HNT egyebek mellett a fent említett díjazott borok külföldi borversenyeken történõ részvételét is támogatta. A marketingen túl a borászok életét is hivatott segíteni a szervezet, így az adminisztrációcsökkentés érdekében elkezdõdött egy olyan informatikai rendszer kialakítása, amely a modern kor követelményinek megfelelõen lehetõvé teszi majd a tagok online ügyintézését, illetve az új jövedéki törvény kialakításában is jelentõs szerepet vállalt a Tanács. Nagy siker volt, hogy az EKÁER bevezetése kapcsán a HNT alapos oktatási anyagot tudott biztosítani a tagok részére, illetve elérte, hogy a szõlõ kikerült a kockázatos termékek körébõl. A szüret közeledtével a HNT igyekezett tárgyalásokat kezdeményezni a termelõk és a felvásárlók között, illetve olyan centrumárat dolgozott ki, amellyel a piaci folyamatokat kívánta strukturálni, és olyan árat meghatározni, amely elõnyös mindkét félnek. Hatékonyan reagált a HNT az olasz borbotrányra is, hiszen az FM-mel és a NÉBIH-hel együttmûködve azonnal zároltatta a gyanús tételeket, és felvette a kapcsolatot az olasz hatóságokkal.