Könnyítik a borászati melléktermékek szabályozását

A szõlõtermelõknek éveken át sok bosszúságot okozó történet kezdete Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása idejére nyúlik vissza. Hátterében pedig az az uniós igyekezet állt, hogy megelõzzék az illegális szeszfelhasználást, elejét vegyék a bor minõségi romlásának, valamint a túltermelésnek. Ezek a szempontok a laikusok számára némi magyarázatra szorulnak.

A borászat melléktermékei a borseprõ – az erjedés után letisztult újbor üledéke – és a törköly – a szõlõsajtolás szilárd maradéka – jelentõs, akár 10 százalékos alkoholtartalommal rendelkeznek. Ezekbõl az anyagokból valamikor úgynevezett másodbort készítettek, ami az eredetinél lényegesen gyengébb minõségû borfajta. Az unió számos, megalapozott szempont alapján határozta el, hogy a borászati melléktermékek felhasználását adminisztratív eszközökkel szabályozza. Így próbálták elejét venni például annak, hogy túlpréseljék a gazdák a szõlõt, gyengébb minõségû és a szükségesnél nagyobb mennyiségû bort készítve ezzel.

Amikor 2004-ben Magyarország belépett az unióba, az akkori szabályok rá is érvényesek lettek. Ebben az esetben ez azt jelentette, hogy kötelezõ volt hatósági úton elrendelni a borászati melléktermékek megsemmisítését, és ennek szigorú dokumentálását. A gyakorlati lebonyolítás pedig úgy történt, hogy a gazdák – kötelezõ jelleggel – úgynevezett nevesített lepárlóhelyekre szállították a törkölyt és borseprõt. Szlovákia és Ausztria például mentességet kért és kapott e kötelezettség alól, Magyarország viszont vállalta a melléktermék-lepárlási körbe való tartozást. Ez gyakorlatilag egy kunfehértói nagyüzemben történt meg, ami technológiailag és kapacitásában képes volt befogadni Magyarország szinte teljes mennyiségû szõlõtörkölyét és borseprõjét.

S bár a legnagyobb dologidõben, a szüret kellõs közepén úgy hiányzott a törköly beszállítása a gazdáknak, mint púp a hátukra, a dolgok rendben mentek. Az elõre meghatározott idõben vitték leadni a mellékterméket, addig meg légmentesen tárolták, nehogy elpárologjon az alkohol. Ha ugyanis a törkölyt és a borseprõ elérte a meghatározott alkoholtartalmat, a lepárlóhely tisztességes összeget fizetett érte. 2008-ban azonban mindez megváltozott. S bár a gazdák kötelezettsége betûrõl betûre megmaradt, a fogadó cég a borászati melléktermékért csak beszállítási költséget térít, a jelentõs alkoholtartalmú törkölyt és borseprõt ingyen kell neki átadni. Ez igen nagy felháborodást keltett a gazdák körében.

Ráadásul azok a körülmények is alapvetõen megváltoztak idõ közben, amelyek évekkel korábban az uniót a szigorú szabályozásra ösztönözték: nincs túltermelés, a hamis borok elõállításához sem törkölyt, vagy söprût használnak, következésképpen a túlzott adminisztrációval járó eljárás indokoltságát felülírta az idõ. A környezõ országok ezt mind észlelték, és lazítottak a szabályozáson. Kivéve mi, magyarok, akik benne maradtunk a rendszerben.

Mostanáig. Font Sándor még ellenzéki képviselõként állt az ügy mellé, hiszen – mint mondja – gyakorló gazdaként saját bõrén is megtapasztalta, hogy a történet nagyon nincs rendben. Több éves munka után most – végre úgy tûnik – alapvetõ változás küszöbén állunk.

– A napokban volt megbeszélés ez ügyben a minisztériumban, ahol az összes szõlõ és borászati szakmai szervezet kiállt amellett, hogy a helyzet tarthatatlan, próbáljuk meg új alapokra helyezni. Az ülésen magam is részt vettem. A megszületõ megállapodás lényege, hogy bár a lepárló cég továbbra sem fog fizetni a borászati melléktermékért, a gazdák szabadon választhatnak különbözõ megsemmisítési módok közül – mondta el Font Sándor.

Így lesz, aki hivatalos pálinkafõzõ helyre viszi lefõzetni, más humuszt képez belõle, vagy felajánlja vételre valamely humuszgyártó üzemnek. Minden esetben természetesen igazolást kap a hasznosításról. Aki pedig úgy dönt, hogy – követve a hagyományokat – visszahordja a saját szõlõterületére a törkölyt, azt is megteheti. Csupán bejelentési kötelezettségének kell eleget tennie, a megyei kormányhivatal mezõgazdasági hatóságához, amely három napon belül ellenõrizheti a helyszínt.

A rendelet Font Sándor szerint várhatóan augusztus elején megjelenik, és a 2011. augusztusától 2012. augusztusáig tartó új borpiaci évben már hatályos lesz.

Forrás:
Kis-kunság On-line
http://kis-kunsag.hu