Konferencia a miniszter nélkül

Kétszáznál is több borász, hegybíró, falugazdász vett részt a soltvadkerti mûvelõdési házban megtartott szõlészeti-borászati konferencián. Azonban a nagy érdeklõdéssel várt, a nemzeti borstratégiáról szóló elõadás elmaradt. A meghívott elõadó, dr. Németh Imre miniszter sajtótitkára a tanácskozás elõtti percekben értesítette a szervezõket, hogy a miniszter úr közbejött akadályok miatt nem tud Soltvadkertre utazni. A jelenlévõk körében nagy felháborodást keltett a hír, mert többségük a húsz évre szóló stratégiai program megismerése miatt vett részt a konferencián. Többen is megjegyezték, hogy nem sok jóra számíthat az alföldi borászat, ha a tárca vezetõje nem élt a környékbeli szakemberekkel való találkozás lehetõségével.

A miniszter távollétében dr. Botos Ernõnek, az FVM Szõlészeti és Borászati Kutatóintézete igazgatójának elõadásával kezdõdött a tanácskozás. Ismertette az Alföld-Duna Borrégió szõlõtermesztésének és borászatának stratégiai célkitûzéseit. Legfõbb célként a régió jelenlegi pozíciójának megtartását jelölte meg az elõadó. – A telepített terület nagysága és az itteni termékek piaci részesedése következtében a régió meghatározó szerepet játszik az ország szõlõ- és bortermelésében. Éppen ezért nem lehet figyelmen kívül hagyni érdekeit – szögezte le az igazgató. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ma már nem lehet a spontán fejlõdésre építeni, hanem tudatosan meg kell tervezni az ágazat jövõjét.

A fejlesztési modell kidolgozása során figyelembe vették, hogy az EU-ban nem a mennyiségnek, hanem a minõségnek van jelentõsége. A meglévõ ültetvények megtartása mellett koncentrálni kell a helyi erõket, át kell gondolni a szõlõrekonstrukció és a technológiai fejlesztés kérdéseit, valamint változatni szükséges az eddigi gondolkodáson. A minõségi kategóriák helyes arányainak kialakítását is fontosnak tartotta az elõadó. A stratégiai program szerint a régió 20 százalékban asztali bor, 50 százalékban tájbor és 30 százalékban minõségi bor termelésére alkalmas.

A nagy figyelemmel kísért elõadás után korreferátumokra került sor. A Csongrádi Borvidék Hegyközségi Tanácsának képviselõje a térség szõlõterületének csökkenésérõl számolt be. Katona István, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának alelnöke az integráció szükségességére hívta fel a figyelmet.

A továbbiakban Müller István, az Agrárintervenciós Központ szõlõ-bor jogcímreferense az EU-s bortörvénynek való megfelelés tennivalóiról tartott tájékoztatót. Az elõadások sorát Baráti Péter, az Aranykapu Rt. igazgatósági tagja zárta, aki a szõlõ-bor melléktermék feldolgozásával kapcsolatos elõírásokról beszélt. A tanácskozás végén a Magyar Zászlósborok Rendje elismerõ oklevéllel díjazta a soltvadkerti Frittman Testvérek Kft. ezerjó borát mint a hagyományos magyar szõlõfajtából készített legjobb zászlós bort.

Átadták a nemrégiben Kecelen megtartott XIII. Alföldi Borverseny díjait, valamint ismertették az Alföldi Szõlészek és Borászok Egyesületének javaslata alapján a régió 2003. évi TOP 10-es listájára került termékeket.

Fehérborok:

Chardonnay – KUTE Kft., Soltszentimre,Ezerjó – Frittmann Testvérek Kft., Soltvadkert,Ambrózia jégbor – Keller Kft., Budapest,

Vörösborok:

Kékfrankos – Halasi Borászati Kft., Kiskunhalas,Merlot – Walter Borászat, Császártöltés,Kadarka – Gillián Rt., Csátalja,Cabernet franc – Csongrád Bor Kft., Csongrád,Cabernet sauvignon – Anna Borászat, Érsekhalma,

Rozé:

Kékfrankos rozé – Szikrai Borászati Kft., Nyárlõrinc,

Pezsgõ:

Walton rozé pezsgõ – Hungasekt Walton Rt., Izsák.

Forrás:
Petõfi Népe
http://www.petofinepe.hu