Koch Csaba – kockára van téve az európai szõlõ és borászat jövõje
Az Európai Bortermelõ Régiók Gyûlése (AREV) egy olyan unión belüli szervezõdés, ami az Európai Unió területén lévõ szõlõ és bor régióknak a tömörülése. A spanyol Castilla La Mancha régió meghívására 2011. április 29 – 30-án Toledo városában került megrendezésre az AREV éves Közgyûlésének Plenáris ülése. Magyarországról két megye képviseltette magát, Borsod-Abaúj Zemplén és Bács-Kiskun megyék. Borsod-Abaúj Zemplén megyébõl a megyei közgyûlés fõjegyzõje és egy tolmács vett részt, Bács-Kiskunból Bányai Gábornak a megyei közgyûlés elnökének a felkérésére Koch Csaba a Hajós-Bajai Borvidék hegyközségeinek az elnöke, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a tagja vett részt. A tömörülés másik legfontosabb szerve a BÜRÓ, amelybe a 19 európai tagország egy-egy tagot delegál. A 2011 január 19-i brüsszeli BÜRÓ-n négy magyar megye javaslatára Dr. Mengyi Roland, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyûlés elnökét delegálta Magyarország.
Mi volt a legfontosabb téma az AREV ülésen Toledóban?
2015-tõl érvénybe lépõ liberalizáció problémája, mely eltörli a szõlõtelepítési jogok jelenlegi rendszerét, ezzel komoly veszélyt jelentve az Europai Unio magas színvonalú, jól szabályozott, minõség orientált bor termelésére.
A kötelezõ körökön túl, Ön mit emelne ki a tanácskozás lényegeként?
Az elõadások témája fõleg az volt, hogy milyen lesz az európai szõlészet és borászat jövõje. 2013-ig adtak utoljára szerkezetátalakítási támogatásokat, a mostani költségvetés szerint, 2015-tõl pedig liberalizálnák a jelenlegi telepítési és kivágási rendszert.
Az Eu országaiban az egyes országok különbözõ kvótákkal rendelkeznek, melyek a telepíthetõ szõlõ ültetvények nagyságát maximalizálják. Ez a rendszer sok problémát megoldott, de teljes mértékben a túltermelés problémáját nem, viszont szabályozta, és minõségi termelés irányába terelte a bortermelést.
Mi okozza a versenyhátrányt az unión kívül termelt borokkal szemben?
Az EU-ban nagyon szigorú szabályok szerint, rendkívül konzervatívan folyik a szõlõtermelés és borkészítés, mellyel Európa magára maradt.
A többi nagy szõlõtermelõ ország, mint például Chile, Ausztrália, Kanada, Egyesült Államok sokkal liberálisabb, élelmiszeripari módszereket engedélyezõ, tehát olcsóbb termelést lehetõvé tévõ szabályozást vezetett be. Kanadában aromázhatják a borokat, az Egyesült Államokban 30 százalékban vizet szabad a musthoz tenni, és például a cukorrépánál sokkal olcsóbb kukorica melasszal javítják fel a mustjaikat. Stb.
Az Európai Unióban magasak a bérek és a járulékok, melyek tovább drágítják a termelést. Az Unió védhetné vámokkal a termelõit, de a különbözõ kereskedelmi egyezményekben rá kényszerül a mezõgazdasági termékekre kirótt vámok mérséklésére, hisz cserébe csak így tudja értékesíteni ipari termékeit.
A Rajna vidéki almatermelés – szerény párhuzam a mi szabolcsi almánkkal – , is tönkre ment , pedig saját alma tõzsde mûködött, mert ráengedték a fejlõdõ országok almáit az uniós piacra. Mára a német csomagolóüzemekben az alma 80 %-a külföldrõl származik.
A liberalizáció mit jelent 2015-tõl?
A liberalizáció a szõlõtelepítésekre vonatkozik, a borkészítés szabályai továbbra is szigorúak maradnak. A liberalizáció a szõlõültetvények kapcsán nagyon leegyszerûsítve azt jelentené, hogy eltörlik a telepítési jogok eddigi rendszerét. Mindenki annyi szõlõt telepít, amennyit akar.
Vélhetõen az ültetvény rekonstrukciós támogatásokat is megvonnák az ágazattól. ami a szõlõültetvények telepítésére alkalmatlan északi országoknak áll az érdekében.
Az AREV miként értékeli a liberalizációt?
Az AREV a liberalizáció ellen foglal állást, hisz ez veszélyezteti mindazon intézkedések eredményeit, melyeket az elmúlt évtizedekben a szõlõ-borágazat elért.
A liberalizációval kapcsolatban Font Sándor a parlament mezõgazdasági bizottságának az elnöke 2011. április 04-én a francia szenátor Gérard César által szervezett konferencián hangsúlyozta, hogy a kérdés túlmutat a szõlõ-bor ágazaton, hiszen ezzel az európai mezõgazdaság jövõje a kérdés.
A liberalizáció kapcsán már Magyarországgal együtt kilenc ország -Ausztria, Ciprus, Franciaország, Németország, Olaszország, Portugália és Románia – az aggodalmát fejezte ki Dacian Ciolos európai mezõgazdasági biztos felé.
Mennyire érzékelik a hazai borászatok ezt a drámai helyzetet idehaza?
A szõlõ-bor ágazat hazai szereplõi egy kicsit megkésve az utolsó szerkezetátalakítási támogatások okos felhasználásán dolgoznak. Az ágazat részben érzékeli az õt veszélyeztetõ sötét felhõket, de én személyesen nem érzem túlzónak Font Sándor szavait, miszerint nem csupán a szõlõ és borágazatról van már szó, hanem az egész mezõgazdaság jövõjérõl.
Forrás:
Hírös.index
http://hiros.index.hu/