Kiváló minõséget ígérnek a fürtök az Egri Borvidéken

Immár az Egri Borvidéken is kezdetét vette a szüret, szedni lehet a Zenitet, a Menoire-t, az Irsai Olivért és a Turánt is, de a 17 mustfokot elért Muscat ottonel szintén betakarítható. Mi több – az utóbbi hetekben felgyorsult érési folyamatnak köszönhetõen –, például a korai-közép Cserszegi fûszeresre sem kell már sokat várni. A nagy átlagot tekintve ugyanakkor normálisnak mondható ez a szüreti idõpont, csak néhány fajta esetében beszélhetünk kicsit korábbi kezdésrõl.

– Kedvezõ elõjelekkel vágunk az idei szüretnek, úgy a mennyiséget, mint a minõséget tekintve is bizakodóak lehetnek a gazdák – jelentette ki Varsányi Lajos, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának (EBHT) elnöke. Mint emlékeztetett, a szõlõk jól teleltek, számottevõ fagykár nem volt. Az idõjárás alapvetõen kegyes volt, elég csak arra gondolni, hogy a tavalyi esztendõvel szemben idén növényvédelmi probléma alig adódott: sem a gombabetegségek, sem a kártevõk – a szõlõmoly kivételével – nem okoztak fejfájást a termelõknek.

– Kedvezõ ez az év a tekintetben is, hogy a pincékben lévõ készletek jelentõsen megcsappantak, tárolási gondok aligha lehetnek. El kell ismerni azonban azt is: ez elsõsorban a tavalyi csekélyebb mennyiségû terméssel magyarázható, mintsem a piaci kereslet megélénkülésével – tette hozzá.

A pozitív elõjeleknél maradva megjegyezte, lassan elkopnak a boltokból a felszámolásokból eredõ, nagyon olcsón értékesített borok, bár a kereskedelemben azért még itt-ott rontják az árakat. – Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy továbbra is van érdeklõdés a külsõ felvásárlók részérõl a termés iránt, ami azért fontos, mert a 2008-ban, 2009-ben szüretelt kék szõlõnek csupán a fele, a fehérnek pedig mindössze 34 százaléka került „egri” néven forgalomba. Magyarán: a termés jelentõs részét kivitték a borvidékrõl, ami végsõ soron munkahelyek elvesztésével is együtt járt.

Ami pedig a felvásárlási árakat illeti: Varsányi Lajos szerint egyértelmû az emelkedés. Például míg az Irsai Olivér kilójáért tavaly 95 forintot adtak, addig az idén 110–130 forint várható. A fehér fajták esetében általában 10–20 százalékos, a kékeknél ettõl valamivel kisebb emelkedésre van kilátás. – Meglátásom szerint a jó bor alapjául szolgáló jó minõségû szõlõ ára mehet fel nagyobb mértékben. Igaz viszont, ezzel is csak nullszaldós lesz az ágazat, hektáronként várható 85 mázsás termésátlag mellett nyereségre nemigen számíthatnak a termelõk – jegyezte meg.

– A sok pozitívum mellett ugyanakkor meg kell említenem a kedvezõtlen jeleket is. Sajnos általános jelenség a vásárlóerõ csökkenése. Ez nem utolsósorban a devizahitelek radikálisan megemelkedett törlesztõrészleteivel magyarázható, ami pedig a fogyasztás drasztikus visszaesését is eredményezte. Ezt tetézi, hogy a borvidéken több jelentõs felvásárló is kiesett; van olyan, aki gazdasági okok miatt kénytelen szüneteltetni tevékenységét, mások pedig már csak saját szõlõt dolgoznak fel – tért rá a szüretet befolyásoló negatívumokra az EBHT elnöke.

Varsányi Lajos kitért arra is, hogy az elmúlt években több pályázat is segítette a pincészetek technológiai fejlesztését, így – fõként a kisebb borászatoknál – akinek volt elképzelése és kellõ önereje, az élhetett a lehetõséggel. Szerinte sikerült is valamelyest csökkenteni a borvidék e téren meglévõ hátrányát. A korábbi években komoly gondot, feszültségforrást jelentõ munkaügyi ellenõrzésekrõl szólva kijelentette: úgy tapasztalja, javultak a feltételek, legalábbis már „nem vadásznak rájuk” az ellenõrök.

– Nagyobb gondot jelent az ágazatot sújtó tõkeszegénység, sokkal nehezebb hitelekhez jutni, ráadásul még ha sikerül is, lényegesen keményebbek a feltételek. A jelek szerint még mindig nem vonzó a szõlészet-borászat a bankok számára. Azért van kivétel is: az egyik hazai pénzintézet ajánlatot tett a felvásárlási és készletezési költségek részbeni finanszírozására azzal a céllal, hogy a helyben megtermelt alapanyagot helyben is dolgozzák fel, amivel munkahelyeket lehet megmenteni – jelentette ki.

Szigorú szabályzat

Az Egri Hegyközség idevágó, a szüreti kezdési idõpontokat meghatározó, gyakorlatilag az egész borvidék területére érvényes szabályozása értelmében fajtánként minimum három tábla próbafokolását kell elvégezni; figyelemmel kell kísérni a természetes cukortartalom növekedését, a savtartalom-csökkenést a korai fehér és illatos fajták, valamint meghatározott minimális cukortartalom elérését az eredetvédett fehér- és kékszõlõ-fajták esetében; a fajtára jellemzõ zamatot, küllemet, technológiai érettséget el kell érnie a szõlõnek; a rendkívüli idõjárás következtében jelentkezõ növény-egészségügyi vészhelyzetet figyelembe lehet venni.

A védett eredetû borokat adó fajták szüretének kezdési idõpontját fajtánként a szokásos módon két nappal elõre meghirdeti a hegyközség, ami kötelezõ érvényû mind a termelõkre, mind a felvásárlókra nézve. Ettõl eltérés – a hegyközséghez benyújtott írásos kérelem alapján – mustsûrítmény, szõlõivólé és pezsgõalapbor készítése esetén, illetve rendkívüli esetben engedélyezhetõ. A meghatározott szüreti idõpont elõtti szüret esetén a tulajdonos, bérlõ, felvásárló 20 ezertõl 200 ezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható, és az „egri” termõhelyre utaló termékjelöléstõl is eltiltható.

Forrás:
heol.hu
http://heol.hu