Kitekintõ Franciaországra
Az év eleje óta tartó szárazság közvetlenül a növénytermesztést, közvetve azonban – a takarmánytermelésen keresztül – az állattenyésztést is sújtja, és sok helyen veszélybe kerültek az ivóvíz-bázisok is. A terméskiesés, a takarmányellátás veszélyeztetettsége, az állatállomány vízellátási problémái mellett csupán a gazdálkodók szûk köre nem tekint csak borúlátóan az idei szárazságra: a szõlõtermelõk szerint az idei évjárat lesz talán az elmúlt két évszázad legjobb évjárata, a gyümölcstermelõk szerint pedig – már akiknek nem fagyott el mindenük a tavasszal – a gyümölcsök minõsége a soha nem tapasztalt magas cukortartalom szerint kiváló.
A Le Figaro Economie augusztus 25-i számában konkrét dátumokat közöl a szüret kezdetére: Graves vidékén augusztus 12., Burgundiában augusztus 13., Jura és Beaujolais pedig augusztus 14. Cote-d\”Or-on és Beaujolias-ban 1893-ig, Jura-ban 1822-ig, Champagne-ba 1820-ig kell visszamenni az idõben, hogy ilyen korai szürettel találkozzunk. A szárazság, a jégverések és a fagy miatt az idén a termés lényegesen kevesbb, a készülõ bor mennyiségét 53,6 millió hetoliterre becsüli a szakminisztérium. A szakértõk szerint viszont a lényegesen magasabb cukortartalom és a gyengébb savaság miatt az idei borkészítésnél sokkal nagyobb odafigyelésre lesz szükség, hogy a valóban különlegesen jó alapanyagból az évszázad borai készülhessenek. A várakozás mindenesetre mindenki részérõl nagy, és csak remélik, hogy a piac ezt az árakban is el fogja ismerni. Szõlõtermelõknek és borászoknak szól, hogy jövõre június 16-17 között rendezik meg az INRA Narbonne melletti kísérleti állomásán az INNOVIGNE&VIN szõlõtermesztési és borászati workshop-ot, melyrõl bõvebb információ a http://www.innovigne-vin.com honlapon található.
Magyar vonatkozású cikk jelent meg az EuroWine c. lap május-júniusi számában, melyben – elismerõleg – összefoglalják a magyar borászatban az elmúlt bõ egy évtizedben végbement változásokat. A francia borászat egyébként egyre keményebb újvilági konkurenciával néz szembe, és egyelõre nem emelkedik számottevõen a belsõ fogyasztás sem (Les Echos, június 24.). A francia borok közül év eleje óta talán legnehezebb helyzetben a burgundiai borok vannak, akik nagyon komoly piaci visszaesést kellett, hogy elkönyveljenek az év elsõ felében fõleg külpiacaikon. Mindenesetre egyre erõsödik az ágazat szereplõi között az a törekvés, hogy a turizmushoz kapcsolódva próbálják meg a bor eladásokat növelni. Ennek része a külföldi marketingkampány, ahol a francia borvidékeket kínálják turistacélpontként. A törekvés létjogosultsága számokkal igazolható: évente mintegy 2,5 millió külföldi (fõleg brit és belga) látogatja meg a közönség számára megnyitott francia pincéket (mintegy 5000 ilyen van), és ennek a – jobbára magasabb \”piaci értéket képviselõ\” turistakörnek 90%-a legalább 150 eurot azonnal el is költ a meglátogatott pincében. Az Action Agricole de Tarn-et-Garonne április 24-i száma rövid kimutatást közöl a francia háztartások borvásárlási szokásairól. A megkérdezett 5000 háztartás átlagosan 47,5 liter bort és 6,5 liter pezsgõfélét vásárol évente, ebbõl összesen 46 litert fogyasztanak el otthon. A borok 92%-a földrajzi eredetvédett bor, 71%-a vörös, 14%-a fehér és 11%-a rozé. Egy háztartás 2001-ben átlagosan 147 eurot költött borfélék vásárlására, ebbõl 83,2 euro volt a földrajzi eredetvédett borokra költött összeg, 22 a pezsgõre, 16,3 a tájjellegû borokra és 13,7 az asztali borokra. Igaz, hogy minél fiatalabbak laknak egy háztartásban, annál kevesebb bort vásárolnak, míg az 50-64 év közöttiek 67 litert vesznek évente.
SOMOGYI Norbert, dr.
attache agricole
Ambassade de Hongrie
140, avenue Victor Hugo
75116 PARIS, France