Kiskõrösi Nemzetközi Kadarka Nagydíj

Kósa Gyula kistermelõ a térség valaha legismertebb borának megszállott népszerûsítõje. Az õ ötlete volt a Kadarka verseny megrendezése is.

– Kezdetben viszonylag kevés nevezés érkezett, sõt, a bíráló bizottságok elnökei is legtöbbször csak hagyományõrzés céljából ajánlották a kadarka bor termelését – lapoz vissza a kadarka-történelemben. – Akkoriban az olyan világfajtáké volt a fõszerep, mint a cabernet, chardonnay, pinot noir. Ezek termelésére ösztönözték a borászatokat és a gazdákat, mondván, hogy ezeknek van biztos piacuk és a fogyasztók körében is ezek a borok képezik az etalont. Én viszont esküdtem a kadarkára, mint egyedülálló zamatú, könnyû, kellemes borra. Nagyapáink idejében rangja volt az eredeti szõlõfajtából készült bornak, de a piaci kényszer hatására addig „nemesítették”, míg végül elvesztette valódi értékeit. A mostani verseny bizonyítja, hogy sikerült a bortermelõk érdeklõdését felkelteni a hagyományos magyar fajta iránt. 130 termelõ 250 mintával nevezett be, a borok minõségére pedig jellemzõ, hogy 80 bronz, 87 ezüst és 39 aranyérmet osztott ki a szigorú zsûri. Három „nagyarany” érem is gazdára talált, a legmagasabb pontszámmal honorált borért járó „champion” minõsítést idén az egri Gróf Buttler Borház nyerte el – összegezte a különleges verseny eredményét az ötletgazda.

Módos Péter, a Magyar Borakadémia elnöke elõször vett részt a Nemzetközi Kadarka Nagydíjon. A nagytekintélyû szakembert igencsak meglepte a verseny magas színvonala. Véleményével egyrészt megerõsítette a Kósa Gyula által elmondottakat, másrészt új szemléletnek adott hangot a magyar borok jövõjével kapcsolatban:

– Eddig arról beszéltünk, hogy a magyar borászatnak fel kell zárkóznia a világszínvonalhoz, mert csak így vehetjük fel a versenyt a bortermelõ országokkal. Ez annyiban igaz most is, hogy kiváló minõséget kell produkálnunk, de a saját fajtáinkból. Bármennyire is elismert borászaink szakmai tudása, kevés az esélye annak, hogy a francia, spanyol, olasz vagy Rajna-menti fajtákkal sikeresen versenyezzünk. Mások a termõhelyi adottságaink, ezért az itteni õshonos borokkal mint hungaricumokkal kell megjelennünk a külföldi piacokon. A helységnevekhez vagy borvidékekhez kötõdõ fajták, mint például a móri ezerjó, soproni kékfrankos, egri leányka, kiskõrösi és szekszárdi kadarka, badacsonyi szürkebarát fémjelezték valamikor a magyar borok hírnevét. Ezeket soha sem tudják külföldön a miénkhez hasonló minõségben elõállítani. Európai szakvélemények szerint a fogyasztók már unják a megszokott választékot. Ha fehérbor, akkor chardonnay, ha vörös, akkor cabernet. Új ízekre vágynak és ezt az igényt tudnák kielégíteni az õshonos magyar borok. Természetesen ezek marketingjére ugyanolyan energiát kellene fordítani, mint a világfajtákéra, hogy megismerjék õket a külföldi fogyasztók. Szerencsés lenne, mondjuk, gasztronómiai értékeinkkel párosítani. A magyar konyha specialitásaihoz hungaricumnak számító borokat ajánlani. E tekintetben is széles a skála, mert azonos fajtán belül is fellelhetõk különbségek. A kadarkánál maradva például a kiskõrösi homokon könnyû ételekhez ajánlható fiatalos, üde, míg a szekszárdi kötött talajon testesebb, több évig eltartható, vadételekhez illõ bor terem – fejtette ki véleményét a Magyar Borakadémia elnöke.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa külön elismerését fejezte ki a kiskõrösi István Borháznak, amely elsõként csatlakozott a Kadarka népszerûsítéséhez és negyedik alkalommal biztosított kitûnõ körülményeket a verseny megrendezéséhez. Az egésznapos borbírálatot kulturális programokkal, vendéglátással, borkóstolóval tették az érdeklõdõk számára élvezetessé. A borok vetélkedõjének különlegessége, hogy a szakmai védnökök mellett ismert személyiségek vállalják a társadalmi védnök szerepét. Az elmúlt években Szörényi Levente, Csollány Szilveszter, idén pedig Ihos József elõadómûvész volt a borverseny „civil” védnöke. Az eredményhirdetéshez hozzátartozik a különdíjak átadása is. Az 1998-ban alapított, legjobb kadarkát elõállító bortermelõnek járó Kadarka Vándorserleget eddig a bátmonostori Gilián Rt., a szekszárdi Aliscavin Rt., az ugyancsak szekszárdi Fritz Pincészet és a soltvadkerti Frittman Testvérek Kft. õrizhette egy-egy évig. Idén Romániába került a trófea, mert hajszálnyi különbséggel nyert a Frittman Testvérek kft. elõtt az Arad melletti Ménesi Wine Princess Kft. kadarkája. A legkiválóbb kiskõrösi kadarkatermelõnek alapított díjat Béleczki Mihály, a helyi Gondûzõ Borlovagrend nagymestere vehette át Barkóczi Ferenc polgármestertõl. A legjobb kiskõrösi bor termelõjének járó különdíjat Opauszki János kapta.

Forrás:
Petõfi Népe
http://www.petofinepe.hu