Kikezdett a Kikelet a villányi borászokkal: Bock és Gere is fizetett

Bock József, a villányi borvidék elnöke szerint a tanulópénzt fizették ki. Az országos hírû, elismert borász szerint célzatos támadás érte a borvidéket, s ha utánanézünk az ellenõrök listáinak, kiderül: nem a borral volt baj. A legtöbb hibát a borászok a 2004 után megváltozott uniós elõírások miatt követték el: például Bock József sem tüntette fel néhány boroscímkén, hogy van-e kén-dioxid a borban avagy sem. Ez ugyanis korábban nem volt kötelezõ.

Gere Attila, a helyi eredetvédelmi bizottság vezetõje szerint kõkeményen meg kell büntetni azt, aki hamis bort töltött a palackba. Ám ehhez azt is hozzátette, hogy mivel csupán egyetlen esetrõl van szó, nem szabad messzemenõ, a térség hitelét romboló módon általánosítani. Sõt, Gere szerint bármelyik borvidéken hasonlókat tapasztaltak volna az ellenõrök.

De mi is történt a pontosan? Több hatóság bevonásával „Kikelet Hadmûvelet” elnevezéssel fogyasztóvédelmi ellenõrzési akciósorozatot tartottak Villányban, több hatóság bevonásával. Amint azt a Dunántúli Naplónak Fekete Péter, az MGSZH Központ Borminõsítési Igazgatóság regionális borászati felügyelõje elmondta, a borvidék vendéglátó egységeiben, borkiméréseiben és kereskedelmi raktáraiban néztek körül. Az ellenõrzés célja a forgalmazott borok minõségének, kiszerelésének szemrevételezése volt, a fogyasztók tájékoztatása érdekében.

A felügyelõ jelezte: az ellenõrzés során 72 bormintát vettek és vizsgáltak meg a laboratóriumukban. A vizsgálati eredmények, az érzékszervi bírálat, továbbá a borok kiszerelésének ellenõrzése alapján megállapították, hogy 29 bor nem felel meg a jogszabályban elõírtaknak. Mindez azt mutatta, hogy még egy ilyen kiemelt borvidék és magas áron forgalmazott borok esetében is viszonylag magas a kifogásolható borok aránya, ugyanis a borok 40 százaléka nem ment át a szigorú, EU borjogszabállyal harmonikus rostán.

„Megállapítottuk – jelezte Fekete Péter –, hogy 19 palackos bornál jelölési hiba volt, amely a fogyasztót megtévesztette vagy hiányosan tájékoztatta. Minõsítés, azaz forgalomba hozatali engedély nélküli, illetõleg attól eltérõ volt 9 tétel, egy tétel pedig a borászatban nem megengedett anyagot, szintetikus színezéket tartalmazott, ezért hamisított bornak minõsült. Az eljárások végén kiszabott minõségvédelmi bírságok összege meghaladta a 3,5 millió forintot.”

Bock József: 99 százalékban adminisztrációs hibák

Bock József (Év Borásza 1997) az akció végén tájékoztatást kapott. Elsõ véleménye az volt, hogy az „eredményeket” nem szabad nyilvánosságra hozni, hiszen olyan félreértésekre adhat okot, ami árthat a magyar bor nemzetközi hírnevének. Most viszont már úgy gondolja, hogy tényszerûen el kell mondani, nem a borminõségrõl, hanem 99 százalékban adminisztrációs hibákról van szó, melyekre a borosgazdák figyelmét újból fel kell hívni. Jelesül: tartsák be pontosan az uniós elõírásokat. Bock József egy gyakori hibát említett – hiszen õt is megbüntették –, jelesül az alkoholfok feltüntetését. Az Unió szerint csak a 12 fokot, majd a 12,5 fokot lehet a címkére felvinni, ám aki a valós 12,3 fokot írja fel, hibázik.

Gere Attila: az ausztrál borok felét le lehetne söpörni

Gere Attila az elsõk között, 1994-ben lett az év borásza Magyarországon. Pedáns termelõ, nagy szakmai múlttal rendelkezik, így nem véletlenül választották meg a helyi eredetvédelemmel foglalkozó bizottság elnökének. Elmondta, hogy az ellenõrzés során célzatosan négy palackot emeltek ki az ellenõrök, s négyszer 75 ezer forint bírságra kötelezték. Két ok miatt. Egyrészt néhány palackra nem azt írta fel kötelezõen, hogy „palackozta Gere Attila”, hanem sajátkezû aláírása van a címként, csupán annyi: „Gere Attila”. Egyik tételen pedig nem volt feltüntetve, hogy a bor kénezve volt. Úgy véli, hogy az uniós kívánalmaknak megfelelõ jelzések hiánya miatt a multik polcairól például az ausztrál borok felét le lehetne söpörni.

Forrás:
BAMA.hu
http://www.bama.hu