Ki kell vágni a telepítési jog nélküli szõlõket

A szõlõültetvény kivágásával keletkezett újratelepítési jog mezõgazdasági vagyoni értékû jognak minõsül. Ezt felhasználhatja maga a kivágó, de el is adhatja, ha meghatározott ideig egyiket sem teszi meg, akkor állami jogtartalékba kerül, ami azt jelenti, hogy késõbb az állam adhatja el az újratelepítési jogot.

Az újratelepítési jog a kivágott területtel azonos nagyságú területre vonatkozik. A jogosult személy Magyarország területén belül a tulajdonában vagy használatában lévõ – szõlõ telepítésére alkalmas – területen felhasználhatja ezt a jogát, illetve el is adhatja azt. Aki viszont megveszi, az nem adhatja tovább az újratelepítési jogot.

A rendelet meghatározza az újratelepítési jog felhasználásának az idejét. Aki 1996. május 1. és 2004. április 30. között vágta ki engedéllyel a szõlejét, az 2010. július 31-ig, aki 2004. május 1. és 2008. július 31. között vágta ki, az a következõ nyolcadik év végéig, aki pedig a múlt év augusztus 1. után vágta ki a szõlõt, az 2015. utolsó napjáig használhatja fel az újratelepítési jogát.

Aki sem újratelepítéssel, sem pedig eladással nem hasznosítja az elõbbi határidõkig a jogát, annak az újratelepítési joga az államra száll, és ekkor az értékesítést a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) végzi.

Az eladási ár minimum 20 ezer, és maximum 150 ezer forint lehet hektáronként. A meghirdetett jogot az vásárolhatja meg, aki elõbb jelentkezett rá.

Forrás:
VG.hu
http://www.vg.hu