Kevesebb jut idén bormarketingre

Elsõsorban arra koncentrál a tavaly újjászervezett Bormarketing Bizottság a pályázatok kiírásakor, hogy a belföldi fogyasztást élénkítse azzal, hogy a hétköznapok természetes, elérhetõ, megfizethetõ részeként mutatja be borfogyasztást – mondta a Napi Gazdaság érdeklõdésére Simon Péter, a bizottsági döntések lebonyolításában titkársági feladatokat ellátó Agrármarketing Centrum igazgatója. Ezt célozza a Borszerda és a Fröccskampány is. A hazai termelésû borok túlnyomó része ugyanis belpiacon talál gazdára, a marketingre rendelkezésre álló, a borforgalmazási járulékból befolyó évi hozzávetõleg 1-1,5 milliárd forintos keretbõl ugyanis komolyabb nemzetközi, vagy akár hazai marketingkampányra nem futja. Elég csak a sörgyárak idei ízesített sörökkel kapcsolatos kampányköltését összevetni a bormarketingével – mondja Simon Péter. Az viszont biztosítható a Bormarketing Alapból, hogy a jelentõsebb nemzetközi kiállításokon önálló standdal mutatkozzon be Magyarország, és azon belül az egyes borvidékek. Az idén egyébként a 2010-es terméskiesés, és a vásárlóerõ csökkenése miatt várhatóan kisebb lesz bormarketingre fordítható összeg is. Azt, hogy a második félévben milyen kampányok és mikor indulhatnak, elsõsorban az augusztus közepi forgalomba hozatali járulékbefizetéstõl függ, amely eredményeit még csak most összegzik – tette hozzá Simon Péter. A tapasztalatok szerint egyébként ekkor érkezik a legnagyobb tétel az alapba.

Az is mérsékli a bormarketing eredményességét, hogy viszonylag kis összegbõl kellene 22 eltérõ hagyományokkal, termelési kultúrával, és számos, nemzetközileg csak kevéssé ismert, vagy népszerû szõlõ- és borfajtával büszkélkedõ borvidéket népszerûsíteni. A nagyobb kampányokból pedig szükségszerûen kimaradnak a kisebb szereplõk, vagy egyes specialitások. Ugyan vannak más célcsoportokra szabott akciók is: az uniós elnökséghez kötõdõ bormarketing fontos lépés volt, azonban egyes piaci szakértõk szerint nem a leghatékonyabb, mivel a nemzetközi értékesítés inkább a kereskedelmi láncokon keresztül zajlik. A lengyel uniós elnökség alatt is kiemelt szerepet kap a magyar bor, de ennek hatásáról még nincsenek adatok, a közeljövõben fog eldõlni, hogy milyen tevékenységgel célszerû ezen pozitív hatást erõsíteni – tette hozzá Simon Péter.

Emellett nem is a marketing jelenti a magyar borexport megalapozásának legköltségesebb részét, hanem a nemzetközi kereskedelmi láncokhoz való bekerülés, márpedig ez még Magyarországon sem egyszerû, vagy olcsó. Arról nem is beszélve, hogy ehhez jelentõs mennyiségû, folyamatosan megbízható minõségben rendelkezésre álló, és a meglehetõsen éles nemzetközi árversenyben is versenyképes borkészletekkel rendelkezzenek a borászatok. A globális kínálat több mint kétharmada ugyanis palackonként 1-5 euró közti áron kerül forgalomba, ennél többet csak a minõségi borokért lehet. A nagyobb mennyiségû minõségi bor értékesítéshez azonban egyrészt nem elég ismert a szakmán és a nemzetközi borversenyek látogatói körén túl a magyar borászat. Másrészt a termeléskorlátozásra épülõ minõségi borelõállítás hátulütõje, hogy a viszonylag kisméretû hazai ültetvényekrõl nem lehet millió palackos tételben prémium minõségû bort exportálni.

Forrás:
Napi Gazdaság
http://www.napi.hu