Két ütemû pofon a tokaji borvidéknek

Az elsõ visszhangok alapján – az InfoRádió értesülései szerint – csalódottan fogadták a Szerencsre tervezett szalmaerõmû megépítésével szemben, a világörökségi terület és a Tokaj-hegyaljai borvidék védelme mellett állást foglaló önkormányzatok és civil szervezetek azt a dokumentumot, amely hétfõn jelent meg a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság Titkárságának honlapján.

A „Tokaji Történelmi Borvidék Kultúrtáj Megõrzési állapotjelentés” címet viselõ dokumentum a korábbi várakozásokkal szemben nem javasolja egyértelmûen azt a megoldást, hogy a tervezett 50 megawattos erõmû helyett egy jóval kisebb épüljön. Bár a dokumentum kimondja, hogy az erõmû energiatermelési szempontból hasznos lehet, megjegyzik: a létesítmény a világörökségi terület, és a borvidék szempontjából jelentõs kockázatot jelent.

„Ütemezett megvalósítás”

A dokumentum a tervezett szerencsi erõmû-építés ütemezett megvalósításáról beszél. Az ajánlás szerint az elsõ ütemben a szalmaerõmûnek csak az egyik blokkja épülne meg. „A mûködés hatásait 5 éven keresztül a beruházó és a világörökségi helyszín kezelésében érintett civil szervezetek közösen monitorozhatnák, és az így nyert tapasztalatok figyelembevételével születhet döntés az erõmû második ütemének megvalósításáról” – olvasható a „Tokaji Történelmi Borvidék Kultúrtáj Megõrzési állapotjelentés” címû dokumentumban.

A tanulmány részletesen foglalkozik az erõmûben felhasznált szalma Szerencsre történõ szállításának környezeti terheirõl. Ezzel kapcsolatban Mezõs Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke az InfoRádiónak elmondta, hogy fontos lenne az erõmûbe kerülõ szalma vasúti szállítása, mert a kamionforgalom már most is jelentõsen terheli a környezetet.

Mivel a tehergépkocsik az Alföld felõl jelenleg a Tokaj belvárosában található Tisza-hídon keresztül juthatnak a legrövidebb úton Szerencsre, várható, hogy az erõmû beindulása jelentõsen megnöveli a helyiek által már eddig is kifogásolt kamionforgalmat Tokaj és Tarcal térségében.

Jelentõs megosztottság

A jelentés egyébként leírja, hogy „a Tokaji Történelmi Borvidék Kultúrtáj világörökség helyszín kiemelkedõ egyetemes értékeinek megõrzése szempontjából a Szerencs város területén megvalósítani tervezett, nemzetközi szinten is szokatlanul nagy szalmatüzelésû erõmûberuházás számos, részben az adott világörökségi helyszínen túlmutató problémát vetett fel”.

A jelentés részletesen beszámol arról is, hogy a szalmatüzelésû erõmû beruházását a közvetlenül, vagy közelrõl érintett önkormányzatok és lakosok támogatják. A befogadó város, vagyis Szerencs, és a kistérség véleménye szerint ugyanis az erõmû a további gazdasági fejlõdés kiindulópontja lehet.

Ezzel szemben „a világörökségi terület több önkormányzata, a bor- és szõlõkultúra zavartalan fenntartásában érdekelt vállalkozások, számos társadalmi szervezet a beruházás mérete, az általa okozott közvetlen és közvetett környezetterhelés miatt a világörökségi értékek veszélyeztetõjét látja a beruházásban”.

A világörökségi kultúrtájon tervezett erõmû szembefordította a korábban lényegében egységes szemléletû önkormányzatokat és megosztotta a helyi társadalmat – állapítja meg az UNESCO központja számára készített jelentés. Ennek a megosztottságnak a legkirívóbb jeleként, elsõsorban a változtatás szükségességének nyomatékot adó jelzés szándékával 2008 végén a világörökségi helyszín által érintett 27 település közül néhány kezdeményezte, illetve felvetette az „egyoldalú lemondás” lehetõségét a világörökségi címrõl – emlékeztet a dokumentum.

Hatástanulmány

„Elhatározásuk fenntartását abban az esetben látják indokoltnak, ha a helyszín kezelésére vonatkozó szabályozás (kezelési terv) belátható idõn belül nem rendezõdik, illetve nem válik teljesen egyértelmûvé az értékek megõrzésébõl fakadó kötelezettségek és a fejlesztések lehetõségének egyidejû, összehangolt megoldása.”

A tájékoztató rögzíti, hogy a Világörökség Bizottságnak 2008 januárjában adott magyar jelentés vállalásának megfelelõen elkészült az a célzott komplex világörökségi hatástanulmány, amely három szempontból – károsanyag kibocsátás, forgalmi terhelés, vizuális hatás -, valamint a hatástanulmány által felszínre hozott további két szempontból – a közegészségügyi szempontok és a felszínborítások változása – vizsgálta a tervezett erõmû lehetséges hatásait. S ezek tekintetében fogalmazta meg konklúzióját, amelyben megvalósíthatósági feltételeket és ajánlásokat tesz a szerencsi szalmatüzelésû erõmûvel kapcsolatban.

Csalódottság

Éppen a fentiek miatt „keveslik” a jelentés állásfoglalást azok, akik azt várták, hogy a világörökségi terület védelmében egyértelmûen megfogalmazódik majd, hogy a tervezettnél jóval kisebb erõmû építése lehet csak elfogadható.

A csalódottság oka – az InfoRádió értesülései szerint – az, hogy a jelentés jelenlegi formája „puhább”, amennyiben az eredeti terv ütemezett megvalósításáról beszél. A dokumentumban jelzett öt éves monitoring idõszak az elsõ értékelések szerint egyfelõl lehetõvé teszi, hogy a világörökségi táj és borvidék jövõléért aggódók szándékai szerint csak feleakkora erõmû épüljön, mint az eredetileg tervezett. Másfelõl viszont abban az irányban is „nyitva hagyja a kaput”, hogy végül az eredetileg tervezett erõmû valósuljon meg, amely egyben a legnagyobb ilyen létesítmény lenne a viágon.

Forrás:
inforadio.hu
http://www.inforadio.hu