Készül az elsõ magyar mazsolaszõlõ

„Eredeti célom egy magnélküli csemegeszõlõ elõállítása volt a Sultánia nevû õsi fajta és a Cserszegi muskotály keresztezése által, és ennek folyamata közben az egyébként már ígéretes fajtajelöltig, az egymagvú Helikon csemegeszõlõig jutottam, amikor észrevettem, hogy a kísérletsorozatban „születtek” magnélküli kisbogyójú, 10-13 milliméter szemátmérõjû egyedek is” – idézte fel.

Mint mondta, önmagában ez nem lett volna meglepõ, ha a csemegeszüret után még két hétig tõkén hagyott kisbogyós szõlõ tökéletesen be nem mazsolásodik. Nemrég egy tanácskozás alkalmából már „tömeges” kóstolót is tartottak belõle, csodálkozó elismerést váltva ki szakmabeliekbõl és laikusokból egyaránt.

„Két évvel ezelõtt szûkebb körben néhányan megmosolyogtak, mondván: minek nekünk magyar mazsola, amikor itt az olcsó import. De ha néhány év múlva, a fajtakísérlet teljes lezárását követõ várható állami bejegyzés után lesz kellõ mennyiségû szaporítóanyag és termõterület, akkor versenyképes lehet az import mazsolával” – fogalmazott Bakonyi Károly.

Annál is inkább – fûzte hozzá -, mert számos külföldi fajtánál édesebb és enyhén muskotályos zamatú, ilyen pedig nincs a piacon. Portugál mintára akár egy 30-35 cukorfokos italkülönlegesség, a szalmabor is készíthetõ belõle. (A nevét szalmagyékényen töppesztett borszõlõ nyomán kapta).

Mindezt felismerve, az elsõ önálló kísérleti kisültetvény – gyümölcsaszalással is foglalkozó – gazdája már „bejelentkezett” és egy Keszthelyhez közeli községben telepített Carolas mazsolaszõlõbõl – tudatta a neves szõlõnemesítõ.

Forrás:
VG
http:///www.vg.hu