Keceli borfeldolgozó – a követendõ példa

Magyarországon kevés termelõi csoport értékesíti a maguk általtermelt gyümölcsöt-zöldséget saját feldolgozón keresztül, szemben Nyugat-Európával, ahol évszázados hagyománya van a termelõi szövetkezeteknek. Ott a gazdák feldolgozót alapítanak, saját maguk értékesítve a végterméket. Schindler József, Kecel város egykori polgármestere Olaszországban és Németországban hosszú ideig tanulmányozta az ottani szövetkezetek és magángazdálkodók mûködését, mert rájött, hogy a nyereség nem a termelõé, hanem a kereskedõké. Míg a szõlõsgazdák eladják a szõlõt és a bort, a haszon a kereskedõknél csapódik le. „Ezért kezdeményeztem, hogy alakítsunk egy termelõi csoportot, ahol a kereskedelem is a termelõk kezébe kerül, közvetlenül a termelõk juttatják piacra a termékeiket” mondja Schindler. Az ágazat problémája alapvetõen az összefogás hiánya: összefogás nélkül a gazdák nem tudják érvényesíteni akaratukat, kiszolgáltatottak a felvásárlóknak.

A gazdák elhatározása már három éves, majd négy hónap tervezés után, az akkori kétszáz érdeklõdõ közül kilencvenhárman mertek belevágni a közös vállalkozásba. A tömörülésnek az Öreghegy-bor Kft. nevet adták, ügyvezetõjük Schindler József lett. A tagok a földterület mellett hektáronként százezer forint tõkével szálltak be a vállalkozásba, így végül a szövetkezet ötszáz hektáron gazdálkodik, alapításkor pedig ötvenmillió forint törzstõkéje volt a gazdáknak.

Az Öregyhegy-Bor Kft. feldolgozója egymilliárd forintba került: negyven százalékát uniós program finanszírozta, ugyanennyi pénz származik banki kölcsönbõl, a fennmaradó részt a gazdák adták össze. A feldolgozó átadás után egybõl munkába is állt: az elmúlt hetekben negyvenhatezer mázsa szõlõt dolgoztak fel, és harminckétezer hektoliternyi bort tárolnak benne, ami már a tulajdonosok termésébõl készült. A kft-be tömörült gazdák már az elsõ évben jobban jártak, mint azok a termelõk, kik nem csatlakoztak: a tagok kilónként harminc forinttal kaptak többet a piaci árnál. A vállalkozásba bekerülni most már szinte lehetetlen, csak úgy lehet, ha valaki eladja a tulajdonrészét, a társaságnak viszont elõvételi joga van a tagok eladásra kínált részesedésére.

A több mint száz borgazdát tömörítõ vállalkozás nem titkolt célja az alföldi bor presztízsének visszaállítása és, hogy a magyar, majd a külföldi piacon is meghatározó tényezõvé válhassanak. A kft. saját értékesítõ lánc kiépítését is tervezi, ahol

Forrás:
http://www.vallalkozoinegyed.hu
http://www.vallalkozoinegyed.hu