Kabátot a drága gombhoz: monstrumot a négysávos úthoz

Ha a sajtó nem manipulálja a valóságot, akkor erõmû-ügyben nincs különbség a szerencsi polgármesterek között atekintetben, hogy szakálasak vagy nem. A bizalmatlanságnak helye van közvéleményben, mert már egy alkalommal a jelenlegi polgármester is megszavazta az erõmû létesítését a 38-as út mentén. Úgy látszik, késõbbi nyilatkozatai eltértek az elsõ szavazatától, amely kevésbé volt erõmûpárti – különösen a választások elõtt -, s amely most változni látszik. Ismételten hangsúlyozom, hogy ha a sajtó nem értett félre valamit, a polgármester úr az óriási sugárból (területrõl) beszállítandó szalmával, az allergén energiafû tömegszállításával kapcsolatban kevésbé kényes azon települések lakosságának szempontjaira, akiknek el kell viselniük a szállítás minden keservét, egészségkárosítását, csak annyit kell mondania, hogy a monstrum a Prügyi út mentén valósuljon meg, ott már nem „káros”.

Már-már az a kép sejlik fel, hogy mind az MSZP-, mind a FIDESZ-kormányzás idején a szerencsi munkanélküliséget egyedi, egyszersmind nemzeti ügyként kell kezelni. Számos település küzd a munkanélküliség rémével és valóságával úgy, mint Szerencs, csak Szerencsnek sikerült országos szintûre emelni. Meggyõzõdésem, hogy a falvakban, a kisvárosokban még nyomorúságosabb a helyzet, mint Szerencsen, hiszen számos településen sem intézmények, sem hatóságok, sem üzletek nincsenek, úgy, ahogy kisebb ipari létesítmények sem.

Az pedig, hogy egy város polgárságának túlnyomó többsége egy káros monstrumot akar ráerõszakolni Magyarország zászlós borvidékére, egyszerûen – mondjuk ki – önzés. Önzés azért is, mert polgármester úr nemrégiben egy sajtóközleményben tette közzé, hogy új, a borvidék imázsát nem veszélyeztetõ ipari üzem létesül a város ipari parkjában. Ennek még a szomszéd várban, itt, Tokajban is örültünk, mert feltételeztük és feltételezzük, hogy néhány tokaji embernek is adhatnak kenyeret.

Tény, hogy ha a rémhír igaz, akkor a szerencsiek, nem csak a zászlóshajó vitorláját lyukasztják ki, hanem kényelmetlen helyzetbe hozzák a Magyar Köztársaság Kormányát. Nemrégiben postázták az UNESCO-nak, a Nemzeti Erõforrás Minisztériumából, hogy a szerencsi ügy önmagát megoldotta azzal, hogy a BHD továbblépett. Halleluja!

Ismét nem írtunk igazat – önhibánkon kívül – egy nemzetközi szervezetnek. Világörökségi szempontból Tokaj-hegyalján az energiafû tüzével játszanak.

S megint csak a sajtóra hivatkozva, ha valóban szó volt Szerencsen a szalmatüzelésû erõmû létesítésérõl (és biztos esett szó róla, mert én hiszek a sajtónak!), ezúttal se sikerült a Tokaji Borvidék Világörökségi Bizottságának elnökét, vagy fõtitkárát meghívni, tartva az ellenvéleménytõl. És ha valaki azzal állna elõ, hogy a Világörökségi Bizottságot dr. Takács András képviselte, akkor sem etikus az eljárás, mert ezzel szemben a borászati szervezetek képviselõit meghívták, akiket szintén õ szokott képviselni, vagyis negatív diszkriminációról beszélhetünk.

Most már csak az a kérdés, hogy a „Hujber féle telek” mellé épített négysávos autóút mennyibe került az államnak, hogy közlekedési szempontból kielégítse a monstrum igényeit. Ugyanis az útnak az erõmû kiszolgálásán kívül semmi értelme nincs, mert sem elõtte, sem utána nincs kisebb, sem nagyobb forgalom és szélesebb út sem, ráadásul Szerencs külsõ területére esik, ami a város közlekedésén nem igen változtat.

Talán itt is kiborult egy csontváz, „aki” szerint egy magánberuházást, a tervezett állami hitel mellett még egy felesleges négysávos úttal is megspékeltek uniós és állami forrásból, míg a 38-as fõúton, szlalom-vizsgát kezdeményezhetne a kátyúk száma miatt az ATI. Nemkülönben ugyanez igaz a 38-as út városi átkelési szakaszára, ahol már az emberek személyi biztonsága is veszélyben van.

Májer János

polgármester

Forrás:
Tokaj.hu
http://www.tokaj.hu