Járvány miatt kevesebb szõlõ

A szakember arról is tájékoztatott, hogy az elõzõ években is uralkodott hûvös, esõs idõjárás, majd hosszan tartó kánikula következett, amelyet felhõszakadások kísértek. A szolgálat által mûködtetett meteorológiai elõrejelzõ készülékekkel a növény fakadásától augusztus végéig Egerben 36 peronoszpóra-fertõzésre alkalmas napot jeleztek. Nem csoda tehát, hogy a kórokozó soha nem látott erõvel, komoly járványos fertõzést okozott. Az elsõ tüneteket korán, május 25-én észlelték a szakemberek a szõlõk levelein. Június utolsó napjaiban, illetve július elején következett be a katasztrófa, amikor is a szõlõ a legérzékenyebb fejlõdési állapotba került. A sok esõ kedvezett a peronoszpóra terjedésének és akadályozta a védekezési munkákat. Aztán a hirtelen jött melegtõl meggyorsult a szõlõk fejlõdése, ami tovább rontotta a permetezések hatékonyságát. Rüll Gusztáv arra is utalt, hogy ilyen körülmények között az eredményes növényvédelemhez a szakértelmen kívül némi szerencse is kell. A szõlõ tenyészidejének 123 napjából ugyanis 53 napig esett az esõ Egerben. A nagyobb károk ott alakultak ki az ültetvényekben, ahol kiterjedt területeken védték az ültetvényeket, mert arra törekedtek, hogy a rövid ideig tartott száraz napokon elvégezzék a permetezéseket. A június végi, július eleji védekezést azonban rosszul idõzítették, ami az ültetvényekben 30-90 százalékos terméskiesést okoz. Ahol a fürtökön csekély kár keletkezett, ott is erõsen fertõzõdött a lombozat, amit a csapadékos idõben szinte lehetetlen volt megvédeni. Az idén tehát a természet maga oldotta meg a termésritkítást és a levelezést a szõlõkben. A fürtök szerencsére már nem érzékenyek a peronoszpóra-fertõzésre, de a lombozat még igen, bár a védekezési idõszak a hosszú élelmezésügyi várakozási idõk miatt már befejezõdött. A peronoszpóra kártételéhez képest a többi kórokozó az idén kisebb gondot okozott a termelõknek. A szürkerothadás viszont még tovább ronthatja a termés mennyiségét és minõségét, mert a tömött fürtû, vékony héjú, korai érésû fajtákban már ez a betegség is megjelent. Hosszú, száraz õszre lenne szükség ahhoz, hogy a megmaradt szõlõtermés jó minõségben beérhessen. A késõi kékszõlõ- fajtákat még most is érdemes védeni a szürkerothadás elleni speciális szerekkel. A szakember tájékoztatása szerint a mátrai borvidéken közel sem okozott olyan gondot a peronoszpóra elleni védekezés, mint az egriben. Lényegesen kevesebb fertõzésre alkalmas napot regisztráltak, és jobban idõzítették a permetezéseket is a gazdák. Bár néhány ültetvényben károkat okozott a peronoszpóra, de kisebb mértékben, mint az egri borvidéken. Így kedvezõbbek a terméskilátások.

Forrás:
Heves Megyei Hírlap
http://www.hevesmegyeihirlap.hu