Itt a meglepetés: átneveznék a tokaji borvidéket

Magyarország képviseletében az Emberi Erõforrások Minisztériuma jóváhagyását követõen Cselovszki Zoltán, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ és az Unesco Magyar Nemzeti Bizottság Világörökség Szakbizottságának elnöke január 30-án nyújtotta be a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj, illetve Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín megõrzési állapotáról szóló jelentéseket. A tokaji világörökség helyszínnel kapcsolatosan a megõrzési állapotjelentés a részletesen bemutatott folyamatok közül szól arról, hogy nem épül meg a korábban Szerencs határába tervezett szalmatüzelésû erõmû. A jelentés kitér a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék történeti tájjá nyilvánítására, valamint a bányákkal kapcsolatos felmérés („Átfogó helyzetfelmérés és hatáselemzés a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi terület bányáinak a helyszín kiemelkedõ egyetemes értékére gyakorolt hatásairól”) megkezdésére is.

A Párizsba elküldött felterjesztési dokumentáció és a kezelési tervben szerepeltek a bányászat által „kivett” helyek is, de a szöveggel szemben a mellékletek térképeire nem kerültek föl. A felülvizsgálat után ezért újabb nyilatkozatot kell tennie az államnak.

Bor- és bányavidék

A világörökségi területen tíz bányavállakozó 24 bányatelket üzemeltet. Az ügy érdekében a szakma, valamint környezetvédelmi szakértõk bevonásával indult egyeztetés során a társaságok képviselõi javasolták, hogy a Tokaji Történelmi Borvidék Világörökségi Terület megnevezést egészítsék ki Történelmi Bor- és Bányavidék elnevezésre, amely reprezentálhatná a térség bányászati tradícióját is. A bányavállalkozások szerint a Tokaji világörökségi értékek védelme és a hatékony ásványvagyongazdálkodás összehangolása érdekében javasolt lenne egy vezetõi szintû megállapodás a magyar állam és az Unesco, illetve a bányavállalkozókat képvisel szervezetek között. A helyi bányaipar képviselõi szerint a bányászok és borászok közötti együttmûködést elõ lehetne segíteni például a felhagyott bányagödrök közösségi célra történõ felhasználásával, a helyben bányászott ásványi nyersanyagok ház- és pinceépítésekhez, illetve a szõlõmûvelés során talajjavításra való felhasználásával.

Nem bõvítenének, de folytatnák a bányászatot

A jelenleg érvényes korlátozások (Natura 2000 terület, Nemzeti ökológiai hálózat, világörökségi terület, történeti táji védettség) miatt a térségben a meglévõ bányatelkek bõvítése és újak nyitása komoly nehézségekbe ütközne, gyakorlatilag ezzel a lehetõséggel nem számolhatnak. A bányavállalkozások szerint az engedélyek meghosszabbításával, az azokban foglalt megfelelõ feltételekkel javasolt lehetõséget biztosítani a meglévõ bányatelkeken belül található, stratégiai jelentõségû ásványi nyersanyagkészlet hasznosítására. A Tokaji-hegység nemérces ásványi nyersanyag-bázisán egyebek mellett Európában is ritka elõfordulású perlitet, riolitot, bentonitot, zeolitot, kaolinitot termelnek ki. Felhasználási területeik a víztisztítás különbözõ fázisaitól a talajkezelésen és állattartáson át a gyógyszer- és építõiparig terjednek.

A szakma szerint a bányászathoz kapcsolódó forgalom hatása nem jelentõs a 37. számú fõúton folyó tranzitforgalom kedvezõtlen hatásaihoz képest. A helyi bányakapitányságon nincs ügyintézés alatt olyan közérdekû bejelentés, panaszos ügy, amely a Világörökségi területen lévõ bányákkal kapcsolatos konfliktusra vagy panaszok fennállására utalna, és illegális termelés sem folyik a területen.

Forrás:
Napi Gazdaság
http://www.napi.hu